Az őrzők legendája

Ez a mese kellett nekem. Igaz, hogy négy éves, de betöltött egy űrt, amit eddig más meséknek nem sikerült, pedig higgyétek el, nagyon sok mesét nézek ám. Szóval a kegyetlenül őszinte baglyos mese után kijelenthetjük bátran, hogy új kedvencem van.

orzok1

Valójában régóta szemeztem már vele. Én imádom a baglyokat, nem volt kérdés, hogy ezt nekem meg kell nézni, csupán a megvalósulás váratott magra. Ritka pillanat, de maradéktalanul elégedett vagyok. Mivel nem volt túl nagy tömeghisztéria körülötte, feltételezem, ezzel a véleménnyel majdhogynem egyedül vagyok (sőt, a szerkesztőségben már meg is mondták, hogy pocsék), de én megszerettem Sorent és a társait.

orzok3

Az őrzők legendája egy baglyok körében terjedő mese egy csapat bagolyról, akik régen szembeszálltak a Tisztákkal, akik a nevük sugallata ellenére a gonoszok. A bagolycsemeték Piroska és a farkas helyett ezt hallgatják esténként a szüleiktől. Nincs ezzel másként Soren, Tukk és Eglantina sem, a három gyöngybagoly fióka sem. Egy nap azonban Soren és Tukk leesik a fáról, míg a szárnyaikat próbálgatják és elrabolják őket a gonoszok. Tukk ott marad katonának, Soren azonban új barátot szerez, személy szerint Gülfit és felkeresik az őrzőket, hogy mentsék meg a bagolyvilágot. Az út a Nagy Fáig nem könnyű, azonban a két kis bagoly nincs egyedül. Útjuk során csatlakozik hozzájuk még két bagoly, valamint Soren dajkája, aki meglepő módon egy kígyó, viszont hatalmas szíve van. Természetesen miután bebizonyosodik, hogy a kicsik igazat mondanak, a baglyok azonnal útra kelnek, köztük a legendás hős is, akikről a legendák szólnak – aki a legnagyobb örömömre egy kuvik –, hogy legyőzzék a Tisztákat.

orzok5

Senkit nem hibáztatok ugyan, akinek nem jött be, engem azonban könnyedén elvarázsolt. A baglyok olyanok voltak, amilyennek lennie kell és bár ők nem emberek, szerintem jó lenne, ha néhány ember jó mélyen magába nézne. Tukk elárulta Sorent, de a megbecsülés, a dicséret, az elismerés mindannyiunkat vonz. Főleg azokat, akik esetleg Tukkhoz hasonlóan nem kaptak, mert folyton legyeskedett körülöttük valaki, aki mindenben jobb. Tetszett az, hogy a rossz oldal nem azzal van kinyilvánítva, hogy mindenki bűnronda, hogy ebből is tudjuk: ők a gonoszok, akiket utálni kell. Sőt, a királynőjük olyan szépre sikeredett, hogy néhány pillanatig bambán néztem a képernyőre, hogy hú, de szép. A hősök megöregszenek, a hatalmasoknak pedig mindig lesznek követőik. Van, aki szeret ezen szépíteni, itt azonban ez nem történt meg, és ettől valahogy reálisabbnak éreztem az egészet.

orzok4

Amit még fontosnak tartok kiemelni, az a gyönyörű grafika. Nem spóroltak rajta, és ez a legjobb volt, amit tehettek. Ha egy baglyot rosszul ábrázolnának, kikapcsolnám a filmet és kidobnám a kukába. A látvány nem csak attól lett jó, hogy szépen megrajzolták és szépen animálták, hanem azért is, mert a filmben szereplő baglyokat jól készítették el. Nem tudom, hogy mennyi kutatómunkával járt, de minden fajta pont úgy csinált, ahogy kellett és a személyiségük is ehhez igazodott. A gyönyörű, hangtalan gyöngybaglyok, a kissé szertelen, de szeretnivaló kuvik, a tiszteletet parancsoló hóbagoly, a szertelen üregi bagoly és a szeretnivaló kuvik. Pontosan azt csinálta az összes, amit kellett.

orzok2

Nekem egy remek estét hozott ez a film, és legalább egyszeri megnézésre ajánlom már csak a látványvilág miatt is. Aki pedig szereti ezeket a kis (és nagy) tollasokat, azoknak kötelező darab.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.