Amerikai pite 3 – Az esküvő (2003)

És máris elérkeztünk a filmsorozat egy újabb darabjához, amire szintén két évet kellett várni – de ez bőven megérte ezt az időt, mert ismét láthattunk vicces jeleneteket, alpári poénokat és Stiflert, minden mennyiségben!

amerikaipite.3.3

Jim (Jason Biggs) és Michelle (Alyson Hannigan) sikeresen lediplomáztak, aminek az ünnepi vacsoráján Jim tervei szerint megkéri szíve hölgyét, hogy legyen a felesége – de vajon akadt valaha olyan terve az ifjabb Levensteinnek, ami nem balul sült el? Nos, az étteremben tipikus Jim-Michelle interakciókat láthatunk, csak éppen megfűszerezve Jim papájának (Eugene Levy) a jelenlétével.

amerikaipite.3.2

Persze Michelle igent mondott, úgyhogy az esküvőszervezés kezdetét is vette: barátok, helyszín, virágok, torta, ruha és még egy rakás holmi kiválasztását kell az ifjú párnak, de leginkább Michelle-nek felügyelnie. Azonban a dolgok már a családi találkozásnál félrecsúsznak, Jim pedig olyan eszement hajrába kezd, hogy helyrehozzon mindent, hogy útközben több kárt okoz, mint amennyit helyrehoz. Még szerencse, hogy eljöttek barátai: Kevin (Thomas Ian Nichols), Finch (Eddie Kaye Thomas) és Stifler (Seann William Scott), bár utóbbit igazából senki sem hívta. Az irónia az egészben, hogy Michelle húgát, Cadence-re (January Jones) Finch és Stifler is ráhajtanak, ám szerepet cserélnek: Finch alpárian viselkedik és káromkodik, míg Stifler választékosan beszél és finomkodik – igen, ez utóbbi a valódi desszert az esküvői tortán. Ami elromolhatott egy esküvőn (sőt, olykor annál is több), az bizony itt nemhogy picit félrement, hanem annyira félresiklott, hogy már inkább másik galaxisban kellene kezdeni a kutatást.

amerikaipite.3.1

Annyira szürreális és egyben abszurd gondolat, hogy Stifler képes rendesen viselkedni, hogy magam sem hittem el a film premierje előtt. A kivitelezés persze megint pazarul sikeredett, a színészek játéka tökéletesen érzékeltette az eredeti karaktert illetve a megjátszott jegyeket is. A másik megdöbbentő dolog, hogy Seann mennyire jól táncol – a mai napig többször visszatekerem azt a jelenetet, nem véletlenül nyerte meg vele az MTV Movie Award: Best Dance Sequence díját.

Michelle és a többiek reakciója a fiúk kettős játékára édes és hiteles egyben, én is a helyükben a kivárás taktikáját választottam volna. Azzal azonban nem értek egyet, hogy Cadence mennyire jó nő, mármint szépnek szép, de a filmben semmilyen komolyabb kifejtést nem kap a karaktere, ezért nem is értem Finch motivációját – Stifleréhez meg vannak ötleteim.

american-pie-3-5

Próbálok visszaemlékezni, hogy vajon hányszor is néztem már meg eddig a pite filmeket – igen, így egyben, hiszen miért is fosztanám meg magamtól bármelyik élvezetét? – de csak azt tudom megmondani, hogy idén már háromszor láttam őket, és tekintve, hogy július van ez azért sejtet valamit. Azonban egyben szomorú képet is közöl a mai vígjátékok állapotáról.

A film(ek) nagy tanulsága, hogy az életben történhet bármi, ismétlem bármi – legyen az kínos, durva, obszcén vagy ezek összessége – az igazi barátokra mindig lehet számítani, és talán olyan módon lesznek a segítségünkre, ahogy sem ők, sem pedig mi nem számítottunk rá.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

2 hozzászólás

  1. Visszajelzés:Amerikai pite – A találkozó (2012) | Watchaholics

  2. Visszajelzés:Amerikai pite (1999) | Watchaholics

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.