Helen Fielding: Bridget Jones naplója

A naplószerű regényeket még anno Sue Townsend híres könyve, a 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója kedveltette meg velem – így számomra már alapból piros ponttal indított Bridget Jones kalandja. Mivel elsőnek a filmet láttam, ezért már nagyjából volt fogalmam arról, hogy milyen is lesz a könyv, bár azt tegyük hozzá, hogy bőven akadnak olyan művek, ahol a mozi eltér az eredetitől (például a Majd újra lesz nyár is ilyen).

helenfielding.bridgetjonesnaploja

Bridget Jones túl a harmincon még mindig egyedülálló, rendetlen, szeret bulizni és inni, és egy abszolúte elhanyagolható munkát végez egy könyvkiadónál. Mivel változtatni kíván az életén, ezért naplót kezd el vezetni, amiben feljegyzi súlyát, dohányzási szokásait, alkoholfogyasztását, edzésrendjét, illetve minden egyéb, de nem elhanyagolható eseményt az életéből. Mert igen, Bridget jobb emberré akar válni, ám ez az út nem egyszerű. Persze mindennek megvan az oka: Bridget mindenekelőtt pasizni akar.  A szülei ugyan megpróbálják összehozni a gyerekkori játszópajtásával, Mark Darcyval, ám Bridget inkább a főnökével, Daniel Cleaverrel szűri össze a levet. A románc azonban nem várt fordulatot vesz, ahogy Bridget családi élete is – az édesanyja elhagyja az apját, így ő és fivére maradnak a férfi támasza.

Szokást, ezt a regényt a szingliség bibliájának is nevezni, azonban ez azt bizonyítja, hogy az illető, aki ezt állítja, valójában nem olvasta a könyvet, ugyanis a Bridget Jones naplója valójában az útkeresés, az önmegvalósítás kötete egy sziporkázóan édes, angol humorú hölgy személyes bejegyzései révén. Mert igen, Bridget vicces, bájos, tele van jóindulattal, és persze szorongással, amik azt eredményezik, hogy folyton hadilábon áll önmagával. Bridget egy teljesen átlagos lány, aki csupán boldogulni akar, és olyan célt kíván magának találni, amitől jobbá válik az élete. De olykor hibákat vét – csak úgy, mint bárki más –, nem ismeri fel, hogy az emberek olykor kihasználják őt, így ám mikor erre ráeszmél,  az valódi sokként éri őt.

Bridget családja sem éppen fenékig tejfel: míg azt hitte, hogy a szüleivel minden rendben van, valójában éppen széthullóban volt a kapcsolatuk, édesanyja ugyanis elhagyta apját egy nálánál ismertebb és szexuálisan aktívabb férfiért. Bridget és testvére (akit amúgy a filmben egy az egyben kihagytak) mindent megtettek, hogy apjukat jobb kedvre derítsék, ugyanakkor két tűz közé is kerültek, hiszen, miután szeretik az anyjukat, igazán ingoványos talajra léptek, ahol a legkisebb hiba is a másik szülő lelkében okozhat sebeket. Ez a motívum az egyik kedvencem a kötetben: vajon milyen lehet elvált szülők gyerekeként? Bridget Jonesnál őszintébben erre még senki sem felelt.

A barátai pedig egyszerűen imádnivalók, különösen Jude állandó “szar” szóhasználata, amivel néha már őrületbe kergeti a többieket, vagy Tom, aki egy rég elfeledett popikon, meleg, és Bridget (meg maga a könyv is) ezt olyan természetességgel kezeli, hogy az a kétezres években egyáltalán nem volt szokás. És ott van Mark Darcy, akit az írónő, Helen Fielding bevallottan az angol könyv és minisorozat, a Büszkeség és balítélet Mr. Darcyjáról mintázott – amúgy a sorozatban Colin Firth alakította Darcyt, így elkerülhetetlen volt, hogy a Bridget Jones naplója filmváltozatában is ő legyen Mark.

A mai napig idézem a könyvben fellelhető apró és vicces kiszólásokat, fricskákat – a Bridget Jones naplóján csak nevetni lehet, szívből és jóízűen!

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

2 hozzászólás

  1. Visszajelzés:Bridget Jones naplója (2001) | Watchaholics

  2. Visszajelzés:Bridget Jones: Mindjárt megőrülök! (2004) | Watchaholics

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.