Nyulász Péter: Helka – A Burok-völgy árnyai

Egy rég elfeledett mítosz a Balaton körül, gyerekeknek? Nem tudom hány évesnek kell lenni hozzá, de én bizony annak hazudom magam! Szerencsére azonban nem kellett, így a pénztárnál mosolyogva szorongattam ezt az izgalmasnak ígérkező és hiánypótló könyvet.

helka

A Soktornyú Kastély lakóinak élete kissé felbolydult most, hogy Helka hercegkisasszony koronázására készülnek, hiszen a Balaton előkelőségei, messzi földek hírességei érkeznek a kastélyba, csakhogy részt vehessenek ezen a prominens eseményen. Mindenki izgatottan várja a szertartást, kivéve maga Helka, ugyanis ő utál pukedlizni, táncolni vagy szépen felöltözni – szóval semmit sem szeret, amit egy úrilánynak kéne. Helka legszívesebben eltörölné ezt az egész butaságot és egész nap az erdőt járná legjobb barátjával, Csiperkével, ám az erdő igen veszélyes hely lehet, hiszen élnek ott manók, boszorkányok és mindenféle gonosz teremtmény is. Szülei, Helka és Kelén igencsak óvják a kicsi Helkát, így a lány cselhez folyamodik, hogy kijusson kicsit a forgatagból: ruhát cserél Csiperkével, így mikor ő az erődbe rohan, mindenki azt hiszi, hogy valójában az apród ment el. Ám olyan hihetetlen események veszik kezdetét a Kastélyban, egy olyan súlyos összeesküvés zajlik a háttérben, amelyet sem a hercegi pár, sem Sió, a tó tündére, sem pedig Kamor, az erdő varázslója nem látott előre. Csak egy kicsi lány és az ő leghűségesebb barátja áll a katasztrófa útjába, ám a gyerekeket nem kell annyira félteni, mert megvan a magukhoz való eszük.

A Helka egy iszonyúan bájos és édes mese, tele vadregényes balatoni tájjal, boszorkányokkal, varázslattal, álatokkal és egy olyan tündéri lánnyal, mint a főszereplő. Igen, mert Helka egy bájos kislány, aki kalandnak tekinti az életet, és nem akar bezárva lenni egy kastélyban, inkább a világot ismerné meg. Helka szíve tele van kíváncsisággal, hajtja a felfedezés öröme, ugyanakkor elég okos és óvatos ahhoz, hogy tudja, néha lassan kell haladnia. Végre egy olyan címszereplő kislány, akivel azonosulni lehet, akire fel lehet nézni – és bár nekem az utóbbi nem sikerült, de az életkoromat hibáztatom miatta, ugyanis, ha ez a mondjuk, könyv tíz évesen akad a kezembe, biztosan nekem is ment volna.

Csiperke az elején egy mamlasznak tűnik, aki azt csinálja, amit parancsolnak neki, ám ahogy haladt előre a történet, úgy vált ő is egyre önállóbbá és egyre vakmerőbbé – sőt olykor még súlyos hibát is követett el, amit később ő maga is belátott, ám pont ettől vált valódi egyéniséggé. Valójában ez a vétek egy igazán egyedi húzás volt az író, Nyulász Péter részéről, hiszen egyáltalán nem megszokott egy gyerekkönyv esetében, hogy a jók is megbotolhatnak néha – remélem ez a tendencia ettől a kötettől kezdve változni fog.

A Balaton, az a gyönyörű tó, amelyhez életében egyszer mindenkinek el kell jutnia most egy olyan mesebeli hellyé vált, amire álmomban nem gondoltam volna. Annyi az ismert tájegység, az aprócska utalások, az ottani flóra és fauna leírása – mintha én magam is újra a tó partján lettem volna, leírhatatlan érzés. Sőt, a történet vége ugyan valamennyire kiszámítható volt, ám akadtak így is meglepetések, amik szintén újítók.

A könyv egyetlen hibája, hogy felnőtt fejjel nehezen olvasható, túl sok benne a magyarázat, az ismétlés és a végén még egy kisebb logikai buktató is akad, azonban gyerekfejjel pont ezek miatt válik évezhetővé és élvezetessé a történet. Gyerekeknek kötelező, felnőtteknek ajánlott!

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

3 hozzászólás

  1. Előzmény:
    Régi Balatonra járó gyerek voltam, minden nyarat a tó körül töltöttem a szüleimmel.

    64 évesen agyvérzés után ezen a könyvön tanultam meg ismét beszélni, úgy hogy hangosan olvastam élvezettel a sorokat.
    Engem elvarázsoltak a mondatok, az ismerős helyek s a ” szájbarágós” magyarázat. Hálával gondolok azóta is az Íróra, mert nélküle lassabban épültem volna fel a betegségemből.

    Utóirat:
    Olyannyira hatással volt az egész családra, hogy kisunokám is a Helka nevet kapta……

    • Örömmel hallom, hogy a könyvnek ilyen jó hatása volt a gyógyulására, bennem is sok mindent megmozgatott, és sajnálom, hogy nem vehettem kézbe gyerekkoromban, de így is kiváló élményt nyújtott. Catleen

  2. Én harmincöt évesen is nagy élménnyel olvastam a Helkát is és utána a Cipriánt is. Balaton rajongó az egész családom, imádunk kirándulni a hegyekben. A Ciprián azért is nyújtott pluszt, mert Miskolcon születtem, onnan kerültem a Dunántúlra, így a bükki élmények is varázslatosak voltak. Mindenkinek szívesen ajánlom a Helka folytatását, a Cipriánt is. Beus

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.