Rendőrakadémia (1984)

policeacademy_pic1

A tévécsatornák bizony sokszor újra előveszik a már klasszikusnak számító darabokat, gondoljunk csak a karácsonyi repertoárra, amiben a Resszkessetek Betörők! és pár Bud Spencer-film biztosan szerepelni fog. A Rendőrakadémia-sorozat nem feltétlenül része az ünnepi műsornak, de minden második évben legalább egyszer lemegy valamelyik adón mind a hét rész. Mindezek ellenére mégsem lehet megunni, és – az első rész bemutatása mellett – eme cikkemben megpróbálom leírni, miért is nem.

policeacademy_pic2

Egy amerikai kisváros komoly rendőrhiányban szenved, így az új polgármester utasítására a rendőrségnek el kell törölnie az összes fizikai állapotra, valamint iskolázottsági szintre vonatkozó követelményeit, és minden önkéntest fel kell vennie, és ki kell képeznie. Az őrsön természetesen nem örülnek az új szabályzatnak, ezért Hurst főfelügyelő (George R. Robertson) és Harris hadnagy (G. W. Bailey) azt tűzi ki közös céljukként, hogy az új kadétok a lehető legkeményebb tréninget kapják, ezzel megkeserítve az életüket. A cél, hogy a rendőrpalánták saját maguktól lépjenek ki, és ne a vezetőségnek kelljen őket elbocsátania. A kadétok a kiképzés során megteszik a tőlük telhetőt, de botrányosan alulteljesítenek, és kettejüket ki is rúgják. Nem sokkal később viszont a belvárosban zavargások törnek ki, ahol szükség van minden erőre, és a tanulóknak most először élesben is bizonyítaniuk kell. Természetesen itt is bénázást bénázásra halmoznak, teljes a káosz, ráadásul az egyik bűnöző foglyul ejti Harris hadnagyot, és pisztolyt szegez rá. Vajon sikerül-e az újoncoknak lecsillapítani a zendülést, és kiszabadítani hőn gyűlölt felettesüket?

policeacademy_pic3

A Rendőrakadémia-sorozatnak két nagy erőssége van: a humora, és a karakterpalettája, bár ebben a részben sajnos egyik sincs még azon a szinten, mint a későbbiekben, de elnézzük, mert ez még csak az első rész. A humor forrásai leginkább különféle vicces és kellemetlen szituációk, ám később a szereplők jobban kiveszik a részüket a poénkodásból. A filmben felvonultatott jellemeket viszont már most lehet imádni, és ki mással kezdeném a sort, mint Carey Mahoney-val (Steve Guttenberg). Mahoney tipikusan az a férfi, akit utálnunk kéne, mivel mindig bajba keveredik, az Akadémián is folyton ellenszegül a vezetőknek (bár Harris esetében elnézzük neki, sőt, még buzdítjuk is), ennek fejében hatalmas nőcsábász és trükkös. Igen, és itt jön a de: most komolyan, létezik olyan néző, akinek nincs legalább egy olyan belső tulajdonságokkal megáldott kedvence, mint Mahoney? Aztán ott van a mindenféle hangot utánozni tudó, kung-fu mester Larvell Jones (Michael Winslow) – az én személyes favoritom –, akit szintén csak imádni lehet, ahogy a fegyvermániás, vérbeli kommandós, ugyanakkor aranyosan ügyetlen Tackleberryt (David Graf), vagy a hatalmas és erős, ugyanakkor jólelkű Hightowert (Bubba Smith) is.

policeacademy_pic4

Női karakterekből sincs hiány – a polgármester eleve egy hölgy –, ráadásul egyik karakter sem lett szexizmus áldozata, mindnyájan ugyanolyan képességgel rendelkeznek és ugyanolyan fontosak, mint férfi társaik. Callahan őrmester (Leslie Easterbrook) első látásra egy igazi femme fatale, aki ért a harcművészetekhez, ugyanakkor aerobicot is oktat az Akadémián, és bár eleinte ridegnek és távolságtartónak tűnik, meglágyul a szíve az egyik újonc láttán. Hooks kadét (Marion Ramsey) egy rendkívül bátortalan, cincogó hangon beszélő nő, aki a kezdetekben egy légynek sem tudna ártani, és meghunyászkodik főnökei előtt, ám hamarosan megjön a hangja, mellesleg egy pillanatig sem kell noszogatni, ha Harris hadnagy orra alá kell borsot törni.

policeacademy_pic5

Tudnám még több oldalon keresztül is ragozni, miért imádom ennyire ezt a szériát, de itt most befejezem. Az első Rendőrakadémia film ugyan nem annyira jó, mint például a későbbi részek, mégis abszolút élvezhető, és tökéletes bevezetést nyújt abba a világba, ami a következő mozikban kidolgozottabb, és jobban magával tud ragadni. Korra, nemre, rasszra, bolygóra való tekintet nélkül kötelező darab!

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

1 hozzászólás

  1. Visszajelzés:Frászkarika – Veszélyes éj (1985) | Watchaholics

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.