Vigyázó szemetek keletre vessétek – A rajtaütés (2011)

A hollywoodi szuperprodukcióknál már megszokhattuk az adrenalin tombolását, a féktelen akciót, a remekül megkoreografált harci jeleneteket – ám arra már senki sem számított, hogy a huszonegyedik század talán legjobb akciófilmjét Indonéziában kell keresni. A rajtaütés egy méltatlanul mellőzött adrenalin bomba, ízlésesen tálalva.

arajtautes.2

Jakarta nyomornegyedének legmélyén áll a legelvetemültebb bűnözők otthona, mely egy ez idáig bevehetetlen komplexumnak bizonyult, aminek a környékére sem a rendőrök, sem az „átlag” gonosztevők nem merészkedtek. Ám ez megváltozni látszik, mikor egy elit kommandós egység rajtaütés tervez a helyi drogbárón, aki ezt hamar megneszeli, és elvágja a külvilágtól az elfogására kiküldötteket. És mikor a fények kialszanak, a kijáratok pedig lezárulnak, nem marad más csak a taktika, a tapasztalat, és a szerencse, ami olykor a kommandósok mellé áll, olykor elpártol tőlük.

arajtautes.1

 A rajtaütés a már unalomig ismert akciófilmes klisékből építkezik, ám ezeket kellően saját ínye szerint változtatja, és ennek hatására képes valóban egyedit és ütőset alkotni. Mind ismerünk olyan filmet, hogy a jók üldözik a rosszakat, és mindkét tábor képviselői előbb-utóbb elfogynak – itt azonban nem síkban kell gondolkodni, hanem magasságban, és a kommandósoknak szintről szintre kell feljebb jutnia, ahol azonban mindig újabb csapda, ellenállás vagy lövedékek várják őket.

arajtautes.3

A szereplőkre nem helyeztek túl nagy hangsúlyt az alkotók, de ez így van jól, hiszen nem lett volna rá se kellő idő, se kellő alátámasztás – pláne egy pörgős akciófilmben, ahol nem igazán érdekel senkit, miképpen is éli meg a kommandósok feje az emberei elvesztését. A jelenetek akciódúsak, fantasztikus precizitással megkomponáltak, a harci szcénák újítóak és stílusosak, az operatőrök előtt pedig le a kalappal, mert minden másodpercben olyan érzése van a nézőnek, mintha maga is a bunyó részese lenne.

Sokan összehasonlítják A rajtaütés az új Dreddel, és el kell ismerni, hogy bőven van hasonlóság a kettő alapkoncepciójában: mindkettő filmben egy kisebb csapat jut be egy bűnözőkkel teli tanyára, ahova aztán be is zárják őket, és a legtetejére kell feljutniuk. Ám a két film között azért kellő különbség is akad, ezért nem tartom ildomosnak, hogy a Dreddet koppintásnak vélik – teljesen másra helyezik a hangsúlyt a jövőben, mint a jelenkorban.

arajtautes.4

A rajtaütés pont annyira friss és akciódus, mint amennyire ennek a műfajnak szüksége van a megújításra. Az indonéz kultúra kellően beleszövődik a történetbe, de csak annyira, hogy a világ bármely pontjára át lehessen helyezni az itt látottakat. Mert igen, a film legnagyobb erénye, hogy hiteles, és valós. El lehet hinni a verekedéseket, a küzdelmet és az emberi aljasságot benne, hogy aztán a nap ismét felkeljen, és a harc kezdődhessen előröl.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.