Fiatal Rayden? Na, ne már! – Mortal Kombat 2. – A második menet (1997)

Tudom, hogy Mortal Kombat-film 1995-ös megjelenése igen nagy port kavart, mivel nem tükrözte híven a játékot, ám én mégis a jó játékadaptációk között tartom számon, mert kellően bemutatja a viadalok világát, a szereplőket, és a köztük lévő szociális hálót. Viszont a Mortal Kombat 2. A második menetről már nem lehet ilyen szépen nyilatkozni, egyáltalán nem!

mortalkombat2.1

Miután Liu Kang (Robin Shou) a végső viadalban legyőzte ellenfelét, a Föld ismét biztonságba került Shao Khantól (Brian Thompson). Vagyis mindenki ezt hitte, ám Shao Kahn megszegve a viadal ősi szabályait, megtámadta a Földet, amihez egy nagyhatalmú lény segítségét vette igénybe. A külső világok királynője, Sindel (Musetta Vander) támadt fel és állt az ellenség oldalára, miközben lánya, Kitana (Talisa Soto), a földiek oldalán harcol a világ ezen szegletének békéjéért.

A Földért folytatott küzdelembe azonban már beszállnak a helyiek is, így Sonya Blade (Sandra Hess) korábbi partnere, Jax (Lynn Williams), és a villámok istene, Rayden (James Remar) sem tétlenkedik tovább. Azonban Shao Kahn mögött is áll valaki, akinek hatalma nagyobb, mint azt Liu Kang és csapata valaha képzelte volna. Vajon hőseink másodszorra is képesek lesznek megvédeni az otthonukat, mikor már a szabályok nem olyan egyértelműek, mint a viadal idején?

mortalkombat2.2

Igazából annyi baj van ezzel a filmmel, hogy nem is tudom, hol kezdjem. Talán az első és legfontosabb hiba a Mortal Kombat 2-en Rayden megfiatalítása – emlékszem, mikor először láttam, sokként ért a felismerés, és az azóta többször újranézett film a mai napig ugyanazt a hatást éri el: döbbenet, fintorgás, és olykor-olykor egy kisebb káromkodás is. A játékokban és az első mozifilmben is Rayden volt a bölcs öreg, aki tanácsaival segítette a bajnokokat, és néha még ő maga is beszállt a harcba, ám az, hogy most egy fiatal akrobatát kreáltak a karakterből szembemegy a jellemével.

A történet rendkívül egyszerű, és látszik, hogy az írók nem erőltetek meg magukat túlságosan, mert a kilencvenes évek szokásos feelingjébe belevettek néhol egy-egy kisebb verekedést, meg egy nagyon is egyértelmű csavart, ezzel pedig el is készült a nagy mű folytatása – bár ne lett volna a filmipar már korábban is kapzsi, mert akkor el lehette volna kerülni ezt a szégyent. A film közepe-vége–felé felbukkanó csavar annyira egyértelmű és ötlettelen, hogy még egy brazil szappanoperába is gyenge lenne.

mortalkombat2.3

A szereplők egymáshoz való viszonya felszínes, a karakterek pedig semmiféle komplexitást nem mutatnak, bár érzelmeket sem nagyon. Különösen ez az anyja-lánya párosnál zavaró, ahol minden adott volt egy érdekes drámai húr megpendítéséhez, ám a jelenet, ahol végre szemtől-szemben találkoznak mégis laposra és unalmasra sikeredett. Pedig a két színésznő meg tudta volna oldani a dolgot, vannak annyira jók hozzá. Viszont Sindel mint karakter, igen érdekes, a ruhája és képessége pedig nagyon is tetszetős.

mortalkombat2.4

Azt azonban el kell ismernem, hogy a verekedések ezúttal is nagyon jóra sikeredtek, ahogy a zenei aláfestés is hozta a kellő színvonalat, és kissé a játék érzetét is. Sajnos a Mortal Kombat 2. A második menet ennyi jót tud csak felmutatni, pedig már az is elég lett volna, ha hozzák az első film színvonalát, ami közel sem tökéletes, és a nem-rajongók valószínűleg az „elmegy” szóval illetnék, ám mégis kellően emlékezetes, egyedi, és egy olyan korszakban készült, mikor még maga a játék is csak tapogatózott saját határain belül.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.