A minyonokat nem lehet lekoppintani – Végre otthon! (2015)

A Dreamworks stúdió a Madagaszkár, a Kung Fu Panda és az Így neveld a sárkányodat című filmjeivel (és azok folytatásaival) belopta magát mindenki szívébe remek poénjaival, meghökkentő témáival, és minden korosztály számára élvezhető történetvezetésével. Azonban a Végre otthon! minden eddigi tendenciával szembemegy, és csak egy színes, bugyuta filmecske, ami mindenki számára fájdalmat okoz, aki már bőven túljutott a kiscsoporton.

home.2

A boovok hosszú idő óta menekülnek a gonosz gorgok elől, akik az amúgy igen békés, és inkább elrejtőzésre hajlamos lényeket már végigkergették a fél galaxison. A boovok vezetője, Smek kapitány végre megtalálta a tökéletes rejtekhelyet a Tejút rendszerben, méghozzá az ideális, Naptól harmadik bolygó távolságra lévő Földet. Ám ehhez szükségeltetik az őshonos emberek elszállítása egy embermentő telepre, hogy aztán a megüresedett bolygót birtokba vegyék a boovok akik aztán helyrepofozván a helyet békében, nyugalomban és végre rejtőzködve tengethetnék tovább életüket.

Azonban akad egy boov, Oh, aki rendesen felkavarja az állóvizet barátságos, és társaságkedvelő jellemével. Oh egy olyan komoly galibát okoz, amivel talán lebuktathatja egész faját a gorgok előtt, akik így ismételten támadásba lendülhetnek. Ám Oh véletlenül összeakad Tippel, az emberlánnyal és Röfivel a cicával, és egy fura kaland veszi kezdetét, ami Párizsig tart – vagy talán átível fajokon át?

home.4

A Végre otthon! alapkoncepciója talán nem lenne olyan rossz, ha nem próbálták volna meg a készítők mindenfajta cukiskodással lenyomni a nézők torkán az amúgy igen kemény mondanivalót – vagyis az újonnan érkezettek bezárják a régieket egy elkerített részbe, ahol majd tök jó lesz nekik. Ugyanakkor ez a kissé éles irányú társadalomkritikai kicsengés valójában semmilyen drámai támogatást nem kapott: Tipnek például eszébe sem jutott, hogy „hé, ez az én bolygóm, és az én népem”, hanem csak az anya után lohol – ez persze bájos, meg érhető is, de azért egy ilyen temperamentumú és eszű lánynál biztosan előkerült volna az emberi identitástudat is, és talán picit többre vágyott volna, mint hogy anyjával éljen elzárva, összezsúfolva.

A szereplők mindegyike felszínes és egysíkú, valódi karakterfejlődést nem képesek felmutatni, pusztán mikor az írok úgy döntenek, hogy végre kihasználják Oh másmilyen jellemét, akkor meg persze azonnal ő lesz a legjobb mindenben, ám ehhez semmifajta átmenetet nem használnak. A film legjobb jeleneteit ellőtték már a trailerben, és az ominózus macskás részen kívül fapofával ültem végig az egészet – na, jó, az utolsó húsz percnél már unott arckifejezéssel, meg visszamaradt perceket számolva.

home.1

Komolyan mondom, félve ültetnék be erre akár egy kisgyereket is, mert a kezdeti vicces jelenetek után a film erőltetetté válik, amit leginkább Smek kapitány bárgyú és visszataszító viselkedése bizonyít, meg a tény, hogy semmilyen súlya nincs a dolgoknak – fejre áll az Eiffel-torony, ami jó látványos, de valódi hatása nincsen a történetre.

home.3

A Végre otthon! unalmas, színes, egyáltalán nem kacagtató, és igazából egy újabb marketingfogás, hogy a kicsiknek minden vicket-vackot megvegyenek a szülők, h esetleg a sárkányok, vagy pingvinek nem fogták volna meg őket – vagy netán a Dreamworks is akart valami minyonosat, csak nagyon mellényúlt…

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

1 hozzászólás

  1. Visszajelzés:Mozipremierek 2015.03.26. | Watchaholics

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.