Van lejjebb a pokolnál – Emberi százlábú 2

Amikor megnéztem ennek a „gyönyörnek” az első részét, azt hittem, hogy ez egy mélypont a filmtörténetben, talán a legmélyebb. Aztán készült hozzá egy második rész – sőt, azóta egy harmadik is – és rájöttem, hogy mekkorát tévedtem.

hc24

A második film középpontjában az igen komoly kezelésekre szoruló Martin (Laurence R. Harvey) áll. Kövér, csúnya, buta és még nagyon brutális ferde hajlamai vannak – arról nem is beszélve, hogy még az anyjával él, pedig van vagy negyven éves, korunk hőse. Nem igazán teketóriáztak a készítők, egyből azzal indítanak, hogy Martin szolgálatban épp Az emberi százlábút nézi, keze a gatyájában, majd el is indul a kis vadászkörútjára, hogy összegyűjtse áldozatait egy százlábúhoz. Még lelkesen gyűjtögeti is az információkat egy füzetbe.

Otthon fura álmok gyötrik, házi kedvencként egy százlábút tart, a zsémbes anyja pedig – bár ellátja és orvost fizet neki – állandóan szapulja, és mindenért őt hibáztatja. Próbálnék együttérző lenni, de ha ilyen fiam lenne, én sem lennék kedvesebb. A kapcsolatuk csúcspontja, amikor a kedves mama felkopog a szomszédnak a hangos zenéért, majd amikor az dühösen megjelenik, a fiára fogja az egészet, hogy inkább ő kapja az áldást.

hc22

Persze ami a film második részének a valódi okát adja, hogy a százlábú ezúttal nagyobb. Martin fanatizmusában még direkt válogat is, hogy milyen embereket akar összevarrni. Orvosi tudás híján – no meg az embertelen túszejtés okán is – valójában az áldozatokban a film alatt nagyjából ötször el kellett volna halálozniuk fejsérülések és fertőzések közepette. Ők azonban a jelek szerint szuperemberek, csak az agy hiányzik belőlük, mint a legtöbb horror szereplőből. Az meg már egy külön lapra tartozik, hogy maga Martin is miket művel velük pluszba.

Gyönyörű, művészi fekete-fehérben álmodták meg a filmet, elvégre próbáljunk régiesek lenni, külön fantasztikus, hogy a laptopon Martin visszatekeri a DVD-t, mintha csak egy régi videokazetta lenne. Egyébiránt a karakter maga jó lenne, fantasztikusan undorító, már csak akkor is, ha ránéz az ember – a beteg elméje meg aztán csak tetézi. Kár hogy egy ilyen pocsék filmre lett elpazarolva, ami minden minőséget és logikát nélkülöz. Szerintem, ugyanis ha valakit háromszor tarkón csapnak egy vascsővel, de úgy, hogy betörik a feje, akkor azt nem igazán kellene túlélnie.

hc23

A főszereplőn kívül egyébként mindennemű fantáziát nélkülöz a remekmű, mivel ugyanarra a kaptafára készült és minden perce megjósolható a túlságosan túlélőképes áldozatokon kívül. Tulajdonképpen már-már zseniális, hogy emberek képesek ilyen rosszat kiadni a kezükből. Én az első rész után már azt gondoltam, hogy mindent láttam és nincs lejjebb – de mégis van.

Hogy fokozzák az élményt, azt rebesgetik, hogy a harmadik részre visszatérnek az első két film „hősei”, de hogy vajon mit fognak művelni, az rejtély. Nem vagyok benne biztos, hogy tudni akarom. Kezdek attól tartani, hogy legközelebb már sem a bútort (mint legutóbb), sem a fantasztikusan undorító elmét nem tudom megdicsérni – főleg, hogy ez már eddig is igencsak nehezemre esett.

hc21

Ez a mű nyolcvan perc tökéletes elpazarlása, javaslom mind a nézőknek, mind a stábnak, hogy menjen inkább kirándulni, vagy tanuljon meg kötni – úgyis szükségem lenne egy mardekáros sálra. Tegyetek bármit, mindenképpen hasznosabb lesz.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.