Grace Klinika S12E18-19 – There’s a Fine, Fine Line; It’s Alright, Ma (I’m Only Bleeding)

grace12.18.1

Miért van, hogyha egy sorozatban van egy egészségesen működő párkapcsolat, azt szisztematikusan le kell rombolni? (Tisztelet a kivételnek.)

Miután egy hatéves kisfiúnak nyoma veszik, Bailey „rózsaszín kódot” rendel el – vagyis teljes zárlatot. A gyerek gyorsan előkerül, azonban a zárlat miatt Ben és DeLuca egy lezárt folyosószakaszon ragad egy autóbalesetet szenvedett, háromgyerekes kismamával, akinek állapota olyan rohamos iramban romlik, hogy Ben kénytelen császármetszést végezni a nőn – amitől mind ő, mind a baba kritikus állapotba kerül. Emiatt Bailey kényelmetlen helyzetbe kerül: főnökként kénytelen saját férje ellen fegyelmi eljárást indítani. Mindeközben tovább eszkalálódik April és Jackson viszálya, April pedig aggódni kezd babája miatt. Callie és Penny fordulóponthoz érkeznek kapcsolatukban, aminek nyomán Callie olyan döntést hoz, ami Arizonára is hatással van.

grace12.18.2

Talán én vagyok az egyetlen, akinek a Grace Klinika jelenlegi szerelmespárjai közül Ben és Bailey a kedvencem – pont azért, mert általában nincs velük dráma, ami egyeseknek unalmas lehet, én viszont pont, hogy üdítőnek találom. Erre most köztük is viszályt szítanak – ami mondjuk bár nagyon klisé alapon nyugszik (a férfi ego képtelen elviselni, hogy a nőnek több hatalma van), de legalább szépen lett felépítve.

Az első epizód, bevallom, először kicsit idegesített, mert úgy éreztem, hogy az írók inkább elmondanak dolgokat, semmint hogy megmutatnák – de örömmel jelenthetem, hogy a rész non-kronologikus idővezetése miatt a végére minden szépen a helyére került, és minden részletet megismerünk.

grace12.19.1

A beteg történetével ügyesen bántak – a terhes kismama és babájának története igazán megható volt, a képi világ kellően sokkolt, a végkifejlett összeszorította a szívemet. Ám még ennél is jobban tetszett, amit a három nagyobb gyerekkel csináltak – ugyanis a nő tízéves-forma kislánya, és annak két öccse is a kocsiban volt, ám ők pár karcolással megúszták a balesetet (az apa súlyos sérüléseket szenvedett, máshol műtötték éppen). Amikor pedig Bailey megmondta a kislánynak, hogy mi történt, neki az volt az első reakciója, hogy elmondta, az öccsének kiesett egy tejfoga, és némi pénzt kért Baileytől, hogy eljátszhassa a Fogtündért. Azért volt igazán szívfacsaró ez a történet, mert láthattuk, hogyan nő fel pillanatok alatt egy kisgyermek, aki aztán felnőttként, majdnem rezignáltan fogadja mindazt, ami a szüleivel történik, és ha úgy hozza a sors, dönt is a sorsukról.

Ami az orvosokat illeti, Bailey házastársi viszálya mellett – ami bár szubjektív alapon nem tetszett, be kell vallanom, amúgy jól csináltak meg – a többi szereplő most nagyjából a margóra szorult. Volt némi fejlemény a Riggs-fronton, de azt hiszem, azt már a múlt héten is kifejtettem, hogy már elegem van abból, ahogy túlhúzzák ezt a szálat. Pennyt továbbra sem bírom, és sokszor forgatom a szememet, amikor képernyőre kerül, viszont katalizátorként jól működik, és tetszett az is – történetvezetési szempontból –, ahogy Arizona Callie – amúgy pofátlanul önző és meggondolatlan – lépésére reagált. Jackson és April talán lassan rendezik a soraikat, viszont ha ki is békülnek, az sem fog segíteni kommunikációs problémáikon és April önzésén (aki mondjuk legalább egy pillanatra kénytelen volt rádöbbenni, hogy mindeddig vacak módon kezelte a terhességét).

grace12.19.2

Nagyon remélem, hogy Bennek és Baileynek sikerül majd rendeznie a kapcsolatukat, bár a sorozat múltját ismerve ez egyáltalán nem biztos. Én azért minden esetre szorítok nekik, mint ahogy Arizonának is (meg annak is, hogy Pennyt írják ki).

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.