Még mindig előnyben a kicsik – Dínó tesó (2015)

A Pixar ezúttal ismét egy igazán egyedi hangulatú és világú animációs filmet teremtett meg, gyönyörű látványvilággal és jópofa koncepcióval – a baj csupán az, hogy ez megint egy olyan mozi, amit leginkább a kicsik élvezhetnek. A Dínó tesó sajnos nem hasonlít ebben elődjeihez, ahol kicsik és nagyok egyaránt szórakozhattak, pityereghettek vagy rémüldözhetek.

dinoteso.2

Adott egy tökéletes dínó család: papa, mama és a három virgonc gyerkőc, akik együtt termelik meg saját farmjukon a napi betevőt. A családban mindenki jeleskedik valamiben: ki a teherbírásával, ki a leleményességével, így előbb vagy utóbb mindegyik családtag talpnyoma felkerül a magtár oldalára, ezzel is megdicsérve erőfeszítéseit. Kivéve a legkisebb csemetéé, akinek valamiért semmi sem akar összejönni: a szárnyasok megkergetik, a kártevők átverik, a teherbírása pedig csapnivaló. Ráadásul egy zord éjjelen nemhogy távoltartandó a kártevőket a magtárból, hanem még utánuk is ered, majd pedig követi őt az apja, ám ez a hajsza tragikus végkimenetellel zárul. Az immáron megcsappant család pedig nem bírja fenntartani a farmjukat, de egy csapás manapság nem elég, így a legkisebb dínónk ezúttal elcsatangol és eltéved a vadonban. Azonban onnan kapja az igazi segítséget, ahonnan nem is számítana rá. Arlo kalandos hazaútja során örök barátra tesz szert, de vajon mit bír ki egy igazi barátság?

dinoteso.4

Nagy lelkesedéssel vártam a Dínó tesót, mivel tetszett az alapötlete: egy világ, ahol az a bizonyos végzetes aszteroida nem csapóik be, így pedig a dinoszauruszok vállnak a bolygó eszközhasználó fajává, nem pedig az emberek – na, persze azért ők is felbukkannak Pötty személyében. A bájos alaphoz még egy igazán egyedi és impozáns grafikai stílus is párosul, ahol a színek élénkek és vibrálóak, az éjszaka kéksége pedig a valóságéval vetekszik. De bármennyire is tetszik ez a két dolog, sajnos a kidolgozás már bőven hagy kívánnivalót maga után.

Minden szereplőről elmondható, hogy nemhogy kidolgozottak lennének, sőt, sablonosságuk egy zs-kategóriás filmével vetekszik, így pedig igen nehéz azonosulni a főszereplő dínóval, aki semmiben sem jó. Ráadásul a film végig azt szajkózza, hogyha hibázol, akkor a családod sem fog igazán szeretni többé, ez pedig nemcsak zavaró, hanem kifejezetten romboló hatású. Arlo esetlenségét semmi sem kompenzálja: nem becsületesebb, mint a többiek vagy eszesebb, hanem egyszerűen csak béna, ez pedig azért is hiteltelen mivel ilyen nincs, mindenki jó valamiben, legfeljebb idő, míg kiderül.

dinoteso.3

Természetesen a gyerekek élvezni fogják, hiszen nem tűnnek fel nekik ezek az „apróságok” csak a jópofa dínó (aki amúgy mindig mindenhonnan leesik), meg a kutyaként viselkedő embergyerek. De amíg nem tűnnek nekik fel a problémák, talán jobb is, mert így képesek élvezni a filmet, hiszen amint belegondolnak, rájönnek ők is, hogy ez sajnos egy látványos dínós film, de tartalma az nincsen.

dinoteso.1

Aki valódi történetre vágyik, annak még mindig ott a Dínó vagy az Őslények országa, sokkal nagyobb értéket képviselnek, és minden korosztály számára tartalmaznak mondanivalót és humort. Ha a Pixar és a Disney összeolvadása ilyen filmeket hoz magával, akkor én inkább kérném az újbóli szétválasztásukat!

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.