The Walking Dead S07E01 – The Day Will Come When You Won’t Be

Lassan egy napja pörög az agyam, hogy mégis mit írjak a Walking Dead hetedik évadának premierjéről? Az egyértelmű volt, hogy hatalmas felháborodást vált ki minden nézőben, hiszen már jó ideje tudjuk, hogy itt most egy komoly szereplő fog elhalálozni – és amibe bár belefacsarodik a szívem, mégis örülök neki, hogy a készítők hajlandóak túllépni a sablonon.

walkingdead-s07e01-3

Miután Negan és emberei sarokba szorították és bekerítették Rick csapatát, elkezdődött az ecc-pecc, hogy ki halljon meg brutális körülmények között a csapatért. De ha ez még nem lett volna elég, Negan minden pillanatát élvezte a lelki terrornak, miközben Ricket elráncigálta egy nem is olyan kedves baráti utazgatásra a lakókocsival a közeli járkáló csoport kellős közepébe.

Igen, nagyjából ennyi a mostani epizód történése, szigorúan spoilermentesen, és a cikk is hasonlóan fog folytatódni, mivel úgy vélem, az áldozat kiléte kevésbé fontos, míg a körülmények annál inkább. Megnézvén az epizódot nehéz szavakba öntenem gondolataimat, de elsősorban dühös vagyok, a dühöm pedig az írók hibáira irányulnak. Adott egy várva várt epizód, és ahelyett, hogy komoly feszültséget vagy drámai szálat kevertek volna bele, inkább a már, a hatodik évadban sokszor felmerült „nyújtjuk, mint a rétestésztát a semmibe” dolog kerül elő – persze mindezt igen művészi kameramozgással és olyan szintű brutalitással karöltve, ami még a sorozat szintjén is döbbenetes.

walkingdead-s07e01-2

A széria során láttunk már erőszakolókat, pedofilokot, válogatott gyilkosságokat, szörnyűségeket, vért és belső szerveket, de ami most történt, az nem több egy öncélú erőszaknál, amivel kizárólag a nézettséget szeretnék növeli a készítők. Mert ha már nincs valódi ötlet vagy koncepció egy történetben, akkor marad az erőszak (meg a szex), amivel tudjuk jól, hogy bármit el lehet adni.

A művészi, de inkább ál-művészi Rickes jeleneteken minden pillanatban látszott, hogy a készítők különböző tévés díjakra hajtottak éppen, nem pedig arra, hogy a nézőknek megmutassák a történéseket, vagy, hogy egyáltalán történjen valami. Nem hittem, hogy lesz rosszabb epizód Tyreese halálánál, ahol ugyanezzel vádoltam a készítőket, nos, lett.

walkingdead-s07e01-1

Elértünk egy olyan pontot a történetben, amiből nem látni a kiutat, és ez szörnyű, mert bár egy apokaliptikus világban járnak szereplőink, azért lássuk be, ez a történet sohasem lehet olyan, mint a valóság – és nem, nem a zombik miatt – hiszen az élet sokkal nagyobb káosz és értelmetlenség, mint amit valaha egy alkotó meg tudna álmodni. Nem értem miért mindenki azzal mentegeti a készítőket, hogy ez a brutalitás pontosan hitelessé teszi ezt a világot, vagy, hogy pont a kilátástalanság az, amivel valóságosabb, csakhogy a valódi kilátástalanság elveszi a nézők kedvét is, hiszen miért is nézzen valamit, ahol mindig minden csak rosszabb lesz, miközben tocsogunk a vérben – arra ott van a Z Nation, ami valódi trash.

Nem tudom, mikor csillapodik majd a dühöm, de még mindig apu fortyogó epéje és ökölbe szorított keze vagyok a hetedik évad kezdése után több, mint huszonnégy órával – azt el kell ismernem, az alkotók tudnak érzelmeket és hatást kiváltani a rajongókból, csak fel kéne tenni a kérdést: biztos érdemes ezt ilyen áron?

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

1 hozzászólás

  1. Visszajelzés:The Librarians S03E01 – And the Rise of Chaos | Watchaholics

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.