Újra támadnak a sárkányok! Meglestük az új Skyrimet

Kamaszkorom egyik legmeghatározóbb játéka volt a Skyrim. A felújított verzió most ezt az érzést hozta vissza számomra. Persze, annak azért örülök, hogy az akkori pocsék frizurám például nem jött vele, vagy az a 20 kiló fölöslegem, amitől nagy nehezen megszabadultam. Velük ellentétben azonban boldogan üdvözölhettem újra a sárkányokat, a Jarlt, no meg persze a Sárkányszülött legendáját.

Ha valaki esetleg nem játszott az Elder Scrolls sorozat gyöngyszemével, akkor lássuk először a történetet. Éppen nagy erőkkel utaztatnak minket a saját kivégzésünkre, amikor egy fenenagy sárkány támad rá a városra. Ezzel elkerültük a lefejezést, helyette lehet belőlünk esetleg grillcsirke. Végül egy helyi segítségével megmenekülünk, s a Jarlhoz rohanva kapjuk meg első komolyabb küldetésünket, miközben egész Skyrim a sárkányoktól retteg. A vég torkában az embereknek csupán a Sárkányszülött legendája ad reményt, aki majd legyőzi a szörnyetegeket.

A játék új verziójában immáron nem az egyszerű, szürke és havas tájat kapjuk. A grafika kapott egy jó nagy löket újítást. Ezzel már azért jóval hívogatóbbal a világ tájai, elvégre kifejezetten vadregényeset lettek így. A másik kedvesség, amivel a Bethesda meglepte a rajongókat, hogy a Special Edition tartalmazza a korábban megjelent DLC-ket is, amely így teljessé teszi a történetet és új területekkel is gazdagítja a játékmenetet.

Én, aki korábban is rajongtam az Elder Scrolls világáért, természetesen ezúttal is alaposan szemügyre vettem azt az univerzumot, amit már egyébként elég jól ismerek. Az újradolgozott grafika kifejezetten lenyűgöző látványt nyújt, bár egy kissé kontrasztos az eredetiből meghagyott elég egyszerű mozgásokkal. Mert hát lássuk be, azért a harcrendszert és a mozgásokat nem gondolták túl és ez most az új grafikával elég erősen ellentétes.

A DLC kérdése már inkább annak lehet érdekes és kérdéses, akinek a korábbi verziónál nem volt lehetősége őket beszerezni. Ez, mondjuk, pont én vagyok, úgyhogy nekem jól jött, hogy most ennyivel több tartalom ütötte a markomat a játékkal. Sőt, mindez még tovább is bővíthető, ugyanis a speciális kiadás már modtámogatással is bír. Ezzel pedig egy rakás új felszerelést is zsákmányoltam, plusz a játéknak az amúgy sem rövid ideje még hosszabbra nyúlt. Persze, az utóbbiról mindenki döntse el maga, hogy ez jó, vagy rossz, de nekem bejött. MMORPG-ken nevelkedett lelkivilágomnak valahogy az fekszik, ha egy történet lehetőleg jó sokáig tart… mondjuk, úgy a halálomig.

Viszont amit az új Skyrim kínál, az ennyi. És ez egy új kiadásnak meglehetősen gyenge is. Persze, a rajongók értelemszerűen szívesen térnek vissza Tamriel világába, de azon már kevésbé csodálkoznék el, ha egy új játékost már nem nyűgözne le se az eredeti, sem pedig a felújított kiadás. Ez amolyan nosztalgiapéldány az „öreg rókáknak”, akiknek kedve támad éppen egy kicsit – párszáz órát – nosztalgiázni.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.