Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot? (2014- ), Harmadik évad

2014 szeptemberében nagy lelkesedéssel fogadtam ezt a sorozatot, mert az első szezon valóban zseniális volt. A második… hát, ott azért már voltak problémák. A harmadik évadra azonban a széria gyakorlatilag már mindent elveszített, ami valaha is jóvá tette. Figyelem, a cikk durva spoilereket tartalmaz!

Pedig az egész – véleményem szerint – jó ponton nyitott: a Keating-ötös befejezte első jogi karos évét, és elöttük állt a nyár, ami alatt lenyugodhattak – amire szükség is volt, mivel, mint ahogy azt tavaly is emlegettem, senki sem bírhatja hosszú távon azt a nyomást, ami erre a bandára nehezedik. Szóval a sorozat kapott egy kvázi soft-rebootot, az új évadot egy nyugodtabb pontról kezdtük, sőt, az elején még bírósági ügyek is voltak. Tudjátok, azon dolgok egyike, ami eredetileg ehhez a sorozathoz vonzott.

De aztán emellett már rögtön az első rész behozott egy olyan elemet, amitől mindig a falat a kaparom. Hiszen maradt a ketté vett idősík, ahol pedig most a „jövőben” azzal szembesültünk, hogy Annalise háza leégett, és van is egy halálos áldozat. Szóval nézzük csak, mit is jelent ez: az első évadban előbb azt akartuk megtudni, hogy ki ölte meg Samet, míg a másodikban azt, hogy ki lőtte le Annalise-t. Most meg azt, hogy ki halt meg – ami egy olyan szemét lépés, amit az előző szezonban az Arrow és az Agents of S.H.I.E.L.D. is megjátszott. Egyszerűen gyűlölöm ezt! Mert az ember akaratlanul is megkedveli a karaktereket, jót akar nekik, és ezért elméletben azért kéne hétről-hétre visszatérni a tévéképernyő elé, hogy azt várja, valami jó történjen a kedvenceivel. Ezzel az olcsó trükkel viszont úgy ültetik a képernyő elé, hogy minden héten attól retteghet, hogy vajon a kedvence nyiffan-e ki.

De várjatok, itt még nincs vége az egésznek – ugyanis a téli fináléra kiderül, hogy – dobpergést kérek! – a halott Wes (azt pedig szeretném halkan jelezni, hogy a szezon elején az alkotók még nem tudnák, ki fog meghalni, csak szimplán bedobták, hogy valaki meg fog). Aztán a fennmaradó hét részben végigszenvedhettük, hogy ki és miért ölte meg őt – hogy aztán igazából csak egy nagyon homályos választ kapjunk, meg az ígéretet, hogy a következő évadban kifejtik, hogy mi van.

És az igazán fájdalmas dolgok még csak most jönnek – mert hát ugye az egész évadban ment Annelise és az ügyészség undorító adok-kapokja, amit igazából még értelmezni sem tudtam, akkora zagyvaság volt az egész, viszont ettől azt hihettük, hogy valaki az ügyészségtől volt Wes gyilkosa. De nem! Laurel apja volt! (Vagyis ő bérelt fel valakit, de hogy pontosan miért, azt majd megtudjuk a következő évadban…) Ugyanis Wes és Laurel – aki amúgy egészen eddig Frankért volt oda, akiről hirtelen lepattant – összejött, és Laurel most Wes gyerekével terhes. (Anyám…) És Wes apja sem az, akinek hittük, hanem annak a fia, ami már csak azért is gázos, mert a két színész – mármint a West és az állítólagos apját játszó fickó – között mindössze négy év a korkülönbség.

Meg közben Michaela és Asher összejött (mondjuk ők ketten még a spektrum „egész normális” végén helyezkedtek el az évadban), Michaeláról kiderült, hogy egy „white trash” nevelőszülő nevelte fel (de akkor meg hogy lehet a csaj puccos? Hogy engedhet meg magának ilyen drága cuccokat?), Connor és Oliver szakított, aztán megint összejött, Laurel sok sort hisztizett, Bonnie lefeküdt Frankkel, Annalise megjárta a börtönt, ahol megint volt egy nagyon hatásvadász hatásos jelenete, ahol levágta a haját… Szóval jaj.

Daniel Wu as Sunny – Into the Badlands _ Season 2, Episode 3 – Photo Credit: Antony Platt/AMC

Úgyhogy most ott állunk, hogy annak a rejtélynek, amivel az első rész óta szívattak minket, valószínűleg semmi köze nem volt ahhoz, ami valójában a szezonban történt, ráadásul ezt a rejtélyt úgy húzták egy évadon keresztül, hogy a végén igazából semmit sem fedtek fel… De semmi gáz, a következő évadban majd kiderül, hogy Laural apja miért nyíratta ki az unokája apukáját! Már ha addig kitalálják az írók…

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.