NCIS: Los Angeles (2009-), 7. évad

Kicsit bajban vagyok a mostani évaddal: a megszokott módon élveztem, nevettem, izgultam, de mégis, alig maradt olyan pillanat a huszonnégy epizód alatt, ami akár egy picit is emlékezetes lett volna – úgy érzem, kezd kifújni a történet, a szereplők, és úgy az egész sorozat, sajnos.

Callen (Chris O’Donnell) ismét magánakcióba kezdett, ám ezúttal kihagyott mindenkit a tervéből, még főnökét és mentorát, Hettyt (Linda Hunt) és társát, Samet (LL Cool J) is. Ebből fakadóan nagy lett a riadalom az NCIS berkein belül, sőt, Granger igazgató (Miguel Ferrer) már egyenesen attól tartott, hogy árulást követ el, és végérvényesen elveszítik ügynöküket. Ám Hettynek sikerült valamennyire rendeznie a dolgot, és az események visszatértek a maguk folyásába. Vagyis majdnem, hiszen Deeks (Eric Christian Olsen) ellen belső nyomozást indítottak, amit csak nehezít napvilágra látott viszonya Kensivel (Daniela Ruah), ráadásul semmilyen segítséget sem fogad el, amit a csapat kínál.

Nagyon nehéz a hetedik évadról beszélni, mivel ezúttal semmi nagy, átívelő szál nem történt ebben a szezonban, és hiába volt ott Callen folyton felbukkanó múltja – amit a hetedik évadra már kezdek kissé nagyon unni! – vagy éppen a Deeks elleni nyomozás, valahogy minden súlytalannak bizonyult. Talán Sam korábbi ügyének ismét előtérbe kerülése váltott ki komolyabb izgalmakat, de az is leginkább azért, mert a családja is belekeveredett, és érdekes volt látni Samet, mint apát, nem csak, mint ügynököt.

Azonban érdekesen feldobta a humorforrást Kensi és Deeks most már igencsak nyílt kapcsolata, aminek részletes megtárgyalását néha munka közben intézték, és olykor túl mentek vele egy bizonyos határon, olykor meg nem lépték át, és ez a kettősség – na, meg persze a remek humor és szituációs komédiának köszönhetően – egy nagyon jó alaphangot nyújtott a hetedik évadban. És bár még mindig állítom, hogy Deeks a legjobb dolog, ami az NCIS: Los Angelessel történt, ő egymaga kevés, hogy elvigye a hátán az egész show-t.

Ráadásul ezúttal elmaradt a cliffhanger, ami legnagyobb bánatomra a széria állandó kellékének bizonyult, és ezzel együtt a végső nagy rejtély, vagy esemény sem következett be, mert egyszerűen nem volt, mintha most kifelejtették volna az alkotók, és ez nem tett jót a hetedik évadnak. Kezdem úgy érezni, hogy a széria csillaga leáldozóban van, és bár sosem volt egy díjesőben fürdő show, hozta a megszokott szintet, és mindig ki tudta kapcsolni a nézőket – ezúttal viszont nem. Arról már nem is beszélve, hogy egy erőltetett és igen klisés szerelmi szál beletuszkolása egy akciósorozatba nagyon nem bölcs dolog!

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.