Zűrös zsaruk (2009), 1. évad

Mostanság elővettem azokat a sorozataimat, amik igen rövid életűek (maximum 1-2 évad), és elkezdtem őket bedarálni, és eddig jó páron vagyok túl, de mindegyikben látom, hogy miért is csapott le rájuk az a bizonyos kasza.

Casey Shraeger (Amber Tamblyn) az erkölcsrendészet nyomozója, akit hirtelen elrángatnak az éppen folyamatban lévő esetétől, hogy azonnali hatállyal áthelyezzék a gyilkossági csoporthoz. Ráadásul egyből egy zsarugyilkossággal kell kezdenie az ottani munkáját, méghozzá a jelenlegi új társának, Jason Walsh–nak (Jeremy Renner) a korábbi társa gyilkossági ügyében kell helytállnia. Ugyan az eset viszonylag gyorsan megoldódik, ám Casey-nek bele kell rázódnia egy összeszokott csapatba, ahol mindenkinek van valami titka, még neki is. És bár a külső szemlélő számára egy dilettáns bandának tűnnek, valójában lojálisak, ügyesek, és furfangosak, persze mindenki a maga módján!

Bájos kis sorozat a Zűrös zsaruk, amolyan visszamaradt kilencvenes évek hangulata van, ami érdekesen illeszkedik bele a huszonegyedik századi dolgokba. Ráadásul egy nagyon jó színészi gárdát sikerült összehozni az alkotóknak, akik között még egészen jól is működött a kémia, különösen Walsh és Beaumont között. Azonban hiába a jó körítés, ha az alapokkal van gond, és azzal bizony nagy van, ugyanis sem a kerettörténet, sem az epizodikus esetek nem állják meg a helyüket, és egyszerűen szétfoszlik az egész, ha csak egy kicsit komolyabban is belegondolunk. Ami azért sajnálatos, hiszen a Brooklyn 99-nak például sikerült megragadni a humort a krimiben, ráadásul a bűnügyi esetek is szinte kivétel nélkül ügyesek.

Pedig a szériában igenis volt potenciál, ugyanis a karakterek igen összetetteknek bizonyultak: a gazdag lány, a félelmekkel és babonákkal teli férfi, a titkolt szerelmesek, az egomán, és még sorolhatnám. Pláne mivel sokszor akadt olyan dialógus, ami a maga nyersességében sokkal többre mutatott, mint egy sima vígjáték, hanem komoly témákat mert feszegetni az életről, a halálról vagy éppen a siker és bukás kapcsolatáról.

Azonban a Zűrös zsarukkat elkaszálták, és sajnos azt kell mondanom, okkal, ugyanis semmi igazán kirívó vagy érdekes nincs benne, így pedig belecsúszik a hasonszőrű szériák mocsarába – amikből ígérem, hozok még párat!

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.