J. R. R. Tolkien: Kullervo története

„Miért jöttem a világra,
Ki alkotott s ítélt arra,
Hogy nap alatt, hogy hold alatt
Vég nélkül csak vándoroljak?”

 

A Kullervo története Tolkien első prózai alkotása, amely a finn Kalevala egyik hőséről szól. Akik jól ismerik az író munkásságát, azok nagy valószínűséggel ismerősnek fogják találni ezt a korai művet– nem véletlenül.

Tolkien Kullervo legendáján tanulta meg a prózaírást a költemények után, és később is visszatért hozzá. Ez volt az alapja Túrin Turambar történetének, de bizonyos elemek Beren és Lúthien meséjében is feltűnnek.

A főhős a tragikus sorsú Kullervo, Kalervo fia, aki családja elvesztése után bosszút esküszik egy gonosz varázsló ellen. De hamarosan rá kell ébrednie, hogy a sorsa elől nem menekülhet.

Maga a Kullervo története tetszett, bár nekem már nem tartogatott túl sok újdonságot azok után, hogy három különböző változatban is olvastam Túrinról. És valljuk be, Verlyn Flieger előszava is szépen lelövi a poént. Valamiért idegesített engem ez a szerkesztő, biztos az lehet az oka, hogy az előszó után a biztonság kedvéért még az amúgy egész érdekes tanulmányában is elmeséli a történetet, miután már az eredetit is olvastuk.  Jegyzetekben is bővelkedik a könyv, aminek szintén nincs sok haszna, legalábbis nem ad hozzá túl sokat az élményhez.  Emellett Tolkien Kalevaláról írt tanulmánya is helyet kapott a kötetben, méghozzá két változatban. Ennek én semmi értelmét nem látom, ugyanis a kettő egy-két apró eltérés kivételével teljesen ugyanaz, az meg olyan mindegy az olvasónak, hogy melyik volt kézzel írva, és melyik a gépelt. Pedig elsőre még tetszett is, olyan szívesen visszautaznék az időben, hogy meghallgassam a jó öreg Tolkien bácsit, mert nemcsak okos, de elképesztően aranyos nak is tűnik. (Igen, rajongó kislány üzemmódban vagyok.) Én még nem olvastam a Kalevalát, de most komolyan megjött hozzá a kedvem, olyan lelkesen írt róla.

Viszont nem ártott volna, ha a fordító egyeztet valami Tolkien-szakértővel, vagy legalább figyelembe veszi A gyűrűk ura fordítását, mert Frodó nálunk Zsákos, nem Baggins.

Őszintén szólva jobban örültem volna, ha az Elveszett mesék könyve vagy a Befejezetlen regék módjára a Kullervo is több másik, rövidebb lélegzetvételű mű társaságában jelenik meg ahelyett, hogy feleslegesnek ható mellékletekkel töltik ki az oldalszámot. Nem tehetek róla, de mindig az jut eszembe, hogy szegény Tolkien bácsi hogy kiakadna, ha megtudná, hogy sorra adják ki a befejezetlen műveit. Szörnyű csapás lenne ez egy olyan precíz embernek, aki egész életén át tökéletesítgette a Szilmarilokat. A hozzám hasonló elvetemült rajongók azért élvezni fogják, de nem ezzel kezdeném az ismerkedést az íróval.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.