Jericho (2006-2008), 1. évad

Ha már a nyári daráknál tartunk, akkor a régóta megváratott Jericho című sorozat került elém, ami a maga nemében nagyon is jó lett, sőt, biztosan állítom, hogy az amúgy igen silány minőségű A búra alatt sok fordulatot ebből a szériából lopott!

Jericho egy kedves, álmos kis közösség Kansasban, ahova Jake Green (Skeet Ulrich) nagyapja betegsége miatt visszatér, és egyúttal meglátogatja szüleit és bátyját is, akiktől nem volt épp rózsás a búcsúja, mikor évekkel ezelőtt elhagyta a várost, és sokáig hírt sem adott magáról. Jake, miután lerendezte az ügyeit, visszafelé tart Kaliforniába, ám a hazaúton egy gombafelhőt pillant meg a távolban, majd pedig egy elég komoly autóbalesetet szenved. Eközben Jericho lakosai is látják a felhőt, ami valószínűleg Denvernél történhetett, viszont a teljesen megszakadt kommunikációnak köszönhetően a város el van zárva a külvilágtól, ám ezzel nem ők az egyetlenek.

Jake visszatér a városba, ahol egyre keményebbnek ígérkezik az élet, hiszen a rendes működéshez áram kell, étel, és víz, ezekből pedig egyre inkább fogytán van a város. Jake, és családja azon dolgoznak fáradhatatlanul, hogy megakadályozzák a katasztrófát, emberi életeket mentsenek, vagy legalább mindenkit ételhez és gyógyszerekhez juttassanak, de ez napról napra nehezebb feladat. És miközben a környéken fosztogatók és rivális városlakók bukkannak fel, meg kell oldani még a rejtélyt is, hogy ki a felelős az országukat ért támadásért.

Nem kertelek, az évad első felét imádtam, odáig meg vissza voltam a fordulatoktól, a nyersességtől, és attól, hogy az alkotók minden szereplőjüknek igazi motivációt és karaktert adtak, és pont ezáltal az állandó túlélésért való küzdelem igazán életszerűvé és élvezetessé vált. Azonban az első évad második fele nagyon ellaposodott, és minden epizódnak legalább a fele fillernek minősült – gyanítom ez azért volt, mert az alkotóknak utólag határozták meg, hogy még mennyi epizódot kell megcsinálniuk, és ehhez már nem volt elég ötletük. Ez azért is szomorú, mert egy feszes és tempós tizenhárom epizóddal a Jericho beírhatta volna magát a tévétörténelembe.

A finálé pedig bár igazán erős felvezetéssel indult, nagyon hamar klisé halommá vált – most komolyan, kinek az ostoba ötlete volt, pont a fináléba flashbacket tenni? De még így is magasan ráver a műfajában megtalálható versenytársakra, mint például A búra alattra, amiről már három évadon át sírtam és nyögtem.

Sajnos tudom, hogy a második évaddal vége a szériának, és sajnálom is, de látni, hogy ha rövidebb epizódokkal operáltak volna, vagy ha maguk az alkotók kihagyták volna a klisés megoldásokat, akkor sokkal tovább húzta volna még a széria, mert megérdemelte volna, mind a történet, mind a színészek.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

1 hozzászólás

  1. Visszajelzés:Jericho (2006-2008), 2. évad | Watchaholics

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.