Cosplay Portré: Gray

Photo by Sophie’s Cosplay Guild

Név: Petrovics Bertalan

Nick: Gray

Link: https://www.facebook.com/graytheblackstar

Csillagjegy: Halak

Szülőváros: Budapest

Foglalkozás: Hát az éppen attól függ, hogy aktuálisan milyen munkaterületen dolgoskodom
Jelenleg egy varrodában dolgozom szabó-varróként. /De nem titok eredetileg díszítőfestő, buddhistatanító és divat-stílustervező ként végeztem. Furcsa egymás mellé írni ennyi mindent, de ettől még igaz!/

Kedvenc film/sorozat:  Egyet-egyet kiragadni nagyon nehéz, de ha választani kellene, akkor az aktuális kedvenc filmem a Final Fantasy: A harc szelleme és a sorozatok területén pedig a Trónok Harca.

Kedvenc zenei stílus/előadó: Főként az alternatív, de mindenevő vagyok stílusok terén és a kedvenc előadóm évek óta Florence and the Machine (főként, mert eszméletlenül más világokba repíti az embert, és azonnal átértékeled az egész létezésedet), a melankóliás időkre ott van az Evanescence és az Epica. Ezeken túl meg a Disney slágerektől, a Zaz-on keresztül Axel Rudi Pell-ig nagy a muzikális skála, amivel szívesen szórakoztatom magam.

Kedvenc videójáték: Ez kettő kategóriába esik nálam, az elsőbe tartoznak a régi retro érzést adó ’90-es és a ’00 évek kalandjátékai, mint a Longest Yourney, The Broken Sword, Heroes Migth and Magic 3, Spyro, Tekken, Rayman stb. A másik kategóriában, pedig a hiper-szuper-csilli-vili új játékok várakoznak, amikkel már nem tudok játszani, de szeretnék egyszer majd! Ezek pedig, a The Journey, Assassin’s Creed részek és persze a Final Fantasy-k, meg amiket még nem soroltam fel.

Háziállat, kiskedvenc: Van! A családom által végül rám hagyományozódott keverék fajtájú antiszociális és rendkívül szeretetéhes kiskutya, akiről immáron már közel 10 éve foglalkozom szeretettel.

Genderbend Kida – Atlantis

Hogy találkoztál először a cosplayjel, és mi volt az a pillanat, ami miatt csatlakoztál ehhez a közösséghez?
Ezzel a világgal először 2010 környékén találkozhattam. Egy hazai hírhedt cosplayes volt, akivel erről beszélgettem: hogy mi a jó ég és mi is ez és téged mi vitt erre? A válasz lényegében annyi volt erre, hogy ha érdekel a dolog, akkor menjek ki egyszer egy ilyen találkozóra és kiderül, hogy tetszik-e egyáltalán. Így jutottam elhatározásra még abban az évben, hogy kilátogatok egy ilyenre s azóta mérföldkövek lettek nekem ezek a kis dimenzió- és alakváltások. Mert, olyan lelkületű emberekkel fújt össze a szél, akikkel úgy érzetem érdemes beszélgetni és barátkozni. És idősebb fejjel mondhatom bátran, hogy egy életre tartó barátságot sikerült kötnöm velük, de persze ez már csak a most távlatából tudom mondani. Akkoriban ez az ismeretlen világ a „con és cosplay” talán arra volt jó, hogy eltöltöttem a felesleges szabadidőmet a magamnak teremtett munkák által, a saját mércémnek kellett megfeleljek és újra és újra megugrani a saját elvárásaimat. Elnyelt a szubkultúra ezen sötétrésze, amely kívülről mindig szebb, mint belül valójában…
De az érzés, hogy amikor csak akarok, átváltozhatok és belebújhatok egy olyan karakter bőrébe, aki szívesen lennék, adott valami olyan pluszt adott, amivel többé válhattam. És ez elválaszthatatlanul velem nőtt fel és mára bennem él, amíg van világ.

Hogy találkoztál először a cosplayjel, és mi volt az a pillanat, ami miatt csatlakoztál ehhez a közösséghez?
Ezzel a világgal először 2010 környékén találkozhattam. Egy hazai hírhedt cosplayes volt, akivel erről beszélgettem: hogy mi a jó ég és mi is ez és téged mi vitt erre? A válasz lényegében annyi volt erre, hogy ha érdekel a dolog, akkor menjek ki egyszer egy ilyen találkozóra és kiderül, hogy tetszik-e egyáltalán. Így jutottam elhatározásra még abban az évben, hogy kilátogatok egy ilyenre s azóta mérföldkövek lettek nekem ezek a kis dimenzió- és alakváltások. Mert, olyan lelkületű emberekkel fújt össze a szél, akikkel úgy érzetem érdemes beszélgetni és barátkozni. És idősebb fejjel mondhatom bátran, hogy egy életre tartó barátságot sikerült kötnöm velük, de persze ez már csak a most távlatából tudom mondani. Akkoriban ez az ismeretlen világ a „con és cosplay” talán arra volt jó, hogy eltöltöttem a felesleges szabadidőmet a magamnak teremtett munkák által, a saját mércémnek kellett megfeleljek és újra és újra megugrani a saját elvárásaimat. Elnyelt a szubkultúra ezen sötétrésze, amely kívülről mindig szebb, mint belül valójában…
De az érzés, hogy amikor csak akarok, átváltozhatok és belebújhatok egy olyan karakter bőrébe, aki szívesen lennék, adott valami olyan pluszt adott, amivel többé válhattam. És ez elválaszthatatlanul velem nőtt fel és mára bennem él, amíg van világ.

Van olyan személyiség, aki inspirál téged, a cosplay világán belül és kívül?
Őszintén szólva, nem illik ilyet mondani, de régen sok hazai és külföldi Cosplayer volt, akik a munkájuk egy darabjáért a fél karomat adtam volna, de azonban mára már annyira rengeteg „cosplayes” lett, hogy a maradék rajongást is elvették tőlem ebben a világban. A mikrocos-világomban pedig a saját munkáimat is elkezdtem megbecsülni annyira, hogy azt mondhassam, hogy ezek is érnek annyit, mint az idoloké. Szóval mostanában már a régi cosplayeim maradék szép darabjai is tudnak inspirálni, hogy lehet, kellene megint valami kis őrület és belevágni egy régi tervbe vagy éppen valami új projektbe. De persze, hogy ne maradjon senki sem kérdésekkel telve az én külföldi idoljaim között van:

Mi volt az első cosplayed?
A nulladik és egyben nem hivatalos, de elsőnek mondható „katasztrófa-varrás” nevezzük, de valójában nem tekintem cosplay-nek. Egy Kakashi jelmezhez hasonlító valamiről beszélünk most, természetesen maradékokból és hulladékokból! Amit mára már persze nem vállalnék és vennék fel, de a történelem része. A képeket is eltüntettem elvileg mindenhonnan, ami elérhető! XD Aztán után jött az igazi nagy első „igazi” aki, nem volt más, mint Gray a Fairy Tail anime sorozatból. Ez már sokkal inkább volt valami szekrény cosplay szerűség, amihez természetesen már parókát is rendeltem, csak időben nem jött meg! Sok jó emléket őriz minden egyes karakter és con! Nyilván az első kedvenc cosplayezett karakterem után később felvettem a karakter nevét. Hozzájárult a választáshoz, hogy az akkori időben annyira én is az jellem voltam, hogy borzalom, de kinek nem volt ilyen időszaka? Így történhetett, hogy a név kötelezett és engem választott, mint ahogyan én őt!

A családod, barátaid hogyan viszonyulnak a hobbidhoz, támogatnak, vagy azért néha akad egy-egy pillanat, mikor nem értik?
Sosem engedtem beleszólást a dologba vagy sokkal inkább fogalmaznék úgy, hogy nem akartam tudomásul venni, amit mások akartak. Nem volt olyan foglalatosságom, amit folyamatosan űztem volna, amikor pedig jött a cosplay végre lett egy olyan önkifejezési forma, amit megszerettem. Összességében nem volt miatta komoly konfrontációm, sosem nyert a műfaj ellenkezésre a családom pedig szerette látni mi készül éppen, sőt volt, amikor még ők is csatlakozni akartak az adott darab munkálataihoz! Pillanatból sok akadt, amikor nem érettek mi a bajom, főleg mert újszerű megoldásokat kerestem olyan „problémákra” amikből feleslegesen elefántot csináltam, hiszen, a végére mindig volt valahogy.

Playground fotózás
Photo: Kovacevic Géza

Szoktál segítséget kapni a jelmezeidhez vagy mindent magad csinálsz?
Szeretek magam törni a fejem minden részleten, de persze amikor már több verzió nem sikerül akkor mindenkitől kérem a tapasztalati pontokat, hogy segítsenek! A dolog másik része, hogy az információkat nem tartom meg magamnak, mindig mesélek és én is meghallgatom másokét! Így néha váratlan pillanatokban történnek meg azok a megoldások, amik várattak magukra, mert valaki elszólja magát és a legnagyobb sületlenségből lesz a legjobb megoldás! Szóval az erő közöttünk jár és bizony, ha beengedjük az életünkbe, akkor dolgozni fog és nem kevés sikerrel! Extra segítséget kapni és adni egyébként meg szuper jó dolog! Főleg ha van olyan kis apróság, amit te nem szeretsz és a másik meg pont azért van oda, én tutira támogatom a közös banzájt! Nem csak jól összehozza az embereket, de még hamarabb is elkészül a munka! Ettől függetlenül a szupervájzörséget a végén nem engedem ki a figyelmem alól, persze kivétel, ha már kidőlök a fáradtságtól!

Általában hány jelmezt készítesz el egy év alatt?
A legaktívabb időszakban egy év leforgása alatt akár 6-7 is elkészült vagy legalábbis elindultak részletekben. De három-négy nél többel nem szoktam küzdeni, megközelítőleg évszakokra, ha jut fél vagy egy. Terheltség függő a dolog, van e rá anyagi forrás, idő, kedv stb. szóval rétegelt a probléma, amikor a tervezéstől a kivitelezésig megtörténik a dolog.

Mi alapján választod ki az adott megformálandó karakter, a ruha vagy páncél illetve kiegészítőt nézed, vagy a személyiséget?
Az esetek nagy százalékában a barátok ajánlanak és vagy tetszik, mert rátapintottak a lényegre, vagy nem mert naaa neee ezt nem akarom, utána rájövök, hogy de, mert piszkálja a csőröm, hogy nem véletlenül gondoltak rám. Egyébként meg húú bármi lehet az oka, alapjaiban a döntés érzelmi alapú pont szempontok alapján, ahogyan kérdezted is! Lehet, csak a kiegészítője tetszik csak, de lehet, hogy később már csak valami más marad belőle! A választáshoz nekem sok segítséget ad az idő, várólistára kerültek a kérdéses alanyok, és aki fél év után sem hagyott esténként pihenni, biztosan tudtam, hogy szeretném! Így valósultak meg a mostani kész/félkész darabok!

Melyik jelmezed érzed a legközelebb magadhoz és miért?
Nehéz választani a sok kis gyerek közül, de a legutolsó jelmezem a Sakizo általi Topáz jelmeze azért áll hozzám nagyon közel, mert fél év munka alatt olyan eredmény született, amiben úgy érzem elértem az a pontot, hogy ezt már kár tovább erőltetni! Ennél nehezebb és összetettebb és talán mutatósabb darab már nem igazán lesz! Egy lánynak az esküvői és hercegnői ruha, amiben egy tündérmesében érzi magát én ebben a ruhában éreztem magam így és ezt kár tovább ragozni!

Mi az a technika, amit a közeljövőben meg szeretnél tanulni a cosplay készítés terén?
Az utóbbi időben az akril, polimerek, üvegszál, szilikon és egyéb csodás műanyagok öntése, készítése, formázása az, amivel majd ha időm engedi szeretnék elmerülni. De persze rengeteg olyan technológia van, amivel eddig is így működtem és valószínűleg életem végéig ez így marad, hogy autodidakta módon leülök-olvasok, megveszem-kipróbálom, kísérleteket végzek, és végül jönnek a tapasztalati XP pontok. Az extra pontok pedig akkor jönnek, ha szemétből is képes leszek ezt fillérekből megoldani!

Photo by Sophie’s Cosplay Guild

Mit szeretsz jobban, a fotózást vagy a rendezvényeket?
Az az igazság, hogy  rendezvények varázsa a sok ember és az olyan pillanatok, amikor ismeretlen kedves emberek jönnek, és ingyen szeretet adnak bájos mondatokba csomagolva, vagy éppen hogy fotózkodjunk!

Ha vacsorázhatnál egy szereplővel, legyen az játékból, sorozatból vagy filmből, ki lenne az?
Hát főleg azok akiknek a bőrébe már többször is belebújtam, szívesen megismerném őket jobban!

Van olyan karakter, akinek több jelmezét is szeretnéd elkészíteni, ki lenne az?
Az a baj, hogy mindig van! Meglátok valamit és máris az anticosplay tablettát kell elővenni, hogy no-no-no!  Ehhez sok esetben hozzájárul, hogy olyan eszméletlen jó artistok vannak és olyan durva design tervekkel engedik ki az ismert karaktereket, hogy persze, hogy azonnal akarjuk! Legalábbis én nagyon, de ennek a vágynak is én mindig érdemesnek látom a határait megszabni. Nem kell mindig mindent megvalósítani, akkor későbbre mi marad?

Miként változtatott téged meg a cosplayezés? A munkában, hétköznapokban segített vagy inkább hátráltatott ez a kreatív élvezet?
Abszolút segített! Fontos viszont az elmondjam, hogy a jelmez készítés kihívást és feladatokat adott, elkezdtem használni azokat a képességeimet, amik rejtetten, de mindig is bennem voltak. Olyan kész tárgyak és kiegészítők készültek el így, amiket ma már alkotási kincsekként tartok magamnál. Új nézőpontokat adott az életemhez, főleg a probléma megoldási képességem és a gyakorlati megvalósítás és a kreatívitásban kezdtem el fejlődni. Ma már jóformán, minden, amit régen akadálynak és nehézségnek éltem meg ma már csak egy hullám, amit csak jól meg kell ülni és szépen a csúcsára emelkedni! Szerencsére ez kitart és a mai napig ebből dolgozom! Türelmesebb lettem és sok mindenhez már először a megfigyeléssel indul a dolog és csak utána a munka!

Kávés vagy inkább teás vagy?
Mind a kettőt nagyon szeretem, kedv függő a dolog. Tejes kávéból és finom Earl Grey teából viszont sosem elég, pláne ha én főzöm!

Versenyzés vagy szereplés előtt van lámpalázad?
Az az érdekes, hogy nem szokott lenni, vagy annyiban megáll a dolog, hogy kicsit reszketek…de az is inkább az egekben járó adrenalin miatt lehetséges. Minimális aggodalom persze szokott lenni a mindig fellépés előtt-után, hogy ez tutira vállalható legyen/volt vagy mit kellett volna másképpen. De ahányszor megfordultam a színpadon úgy érzem kihoztam az aktuális karakteremből a legtöbbet, nem voltam érdektelen a nagyérdemű számára.

Most milyen jelmezen vagy jelmezeken dolgozol éppen?
A jelenleg munka és iskola miatt, minden jelmezkészítést felfüggesztettem határozatlan időre. Még nem tudom, de lehet később már nem igazán leszek aktív benne, mivel úgy érzem elértem azokat a nem előre nem tervezett eseményeket amiket sikerült elérni. Ha a közeli jövőre tekintve nézek, akkor már csak a móka részét szeretném belőle megtartani esetleg fun projektek jöhetnek szóba.

Topáz Herceg Original art by sakizo(早紀蔵)

A cosplayen kívül van még valamilyen hobbid?
Nagyon szeretek fotózni és hozzátartozóan retusálni is, kis gépeket javítani és barkácsolni, kertészkedni, 3D modellezni amiket remélem idővel majd ki is tudom printeltetni, minden ami a texilfeldolgozáshoz és divat iparhoz tartozik! Van bőven a cosplayen túl is élet!

Mi volt a kedvenc gyerekkori játékod?
Kifejezetten nem volt kedvenc… inkább mindig csak elfoglaltam magam valamivel. Szerintem a képzeletbeli lényekkel való beszélgetés volt az egyik legjellemzőbb.

Melyik roxforti házba tartoznál?
Ezt a kérdést, szerettem volna tizenévesen is megtudni személyesen, amikor megkapom az első behívó levelemet bagolypostán a Roxfortba, de nagy bánatomra sosem jött. Azóta is várom, hátha majd egyszer megérkezik, sosem késő! Pontosan sosem tudhatom meg a Teszleg Süvegtől, de valószínűleg a Hugrabug házba kerülnék. Mivel állandóan valamin időt- és magamat nem kímélve dolgozom, szívesen segítek azoknak, akiknek szüksége van erre, rendkívül nyugodt és türelmes vagyok. Továbbá nagyon szeretem az anyatermészet csodáit, a földbe vetett magból kicsírázó és nyíló növényeket, a kellemes napsütést és a kerti munkát.

Ha a Föld bármely pontjára ellátogathatnál, hova utaznál legszívesebben?
Ha lehetne körbeutaznám az egész világot, mindenhol megállnék, ahol nem lőnek le vagy rabolnak ki.  Nagyon szeretnék utazni és világot látni, de persze csak annyit amennyi még nem megy az élmény rovására. Például biztos megnézném élőben a Kínai nagy falat!

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.