The Big Bang Theory S11E03 – The Relaxation Integration

Lézengő, igazából szinte sehová se tartó sztori, de legalább viszonylag humoros tálalásban – vagyis megint kaptunk egy középszerű epizódot.

Sheldon és Amy nagyban tervezik az esküvőt, azonban semmivel sem képesek dűlőre jutni – leginkább a dátummal nem. És úgy tűnik, ez kifejezetten stresszeli Sheldont, ugyanis kedvenc kattant kockánk felettébb furcsa dolgokról kezd hadoválni álmában – olyan dolgokról, amiből úgy tűnik, van a személyiségének egy elnyomott, laza oldala. Mindeközben Bernadette próbál összebarátkozni új munkatársával, Ruchival, akire Raj és Stuart is rögtön megpróbál rástartolni, folyamatosan keresztbe téve egymásnak.

Voltak itt jó ötletek, sőt, néhol még egész jó megvalósítások is, csak az a baj (megint), hogy a történet igazából nem haladt, inkább csak egyhelyben toporgott. Jó, Sheldon és Amy a végén valamiféle megegyezésre jutott, Stuart meg Raj meg pofára esett, de valahogy mégis úgy éreztem, hogy a nagy semmire ment ki az egész.

Sheldonék sztorija jól indult, tetszik, hogy láthatjuk, hogy Amyvel kezdenek is valamit az esküvővel, és már most aktívan szervezik – ez biztos még számos humoros szituációhoz vezet majd. Sőt, már most minden, az esküvővel kapcsolatos dialógusok nagyon a helyén volt. Sőt (már megint egy „sőt”), alapból az az ötlet is tetszett, hogy Shedon rá egyáltalán nem jellemző dolgokat hadovál álmában. Csak az volt a baj, hogy hosszabb távon ezzel nem sokra tudtak menni az alkotók. A dolog nagyon kiszámítható mederben zajlott, és olyan igazán ütős csattanót sem kapott. Viszont az utolsó jelenet, azt leszámítva, hogy a díszlet kicsit gagyi volt, kifejezetten érdekesre sikeredett – Liával volt is egy kis beszélgetésünk arról, hogy ez most vajon azt jelzi-e, hogy Sheldon ténylegesen személyiségzavarral küzd, vagy csak egy vicces megjelenítése annak, hogy mindenki személyisége több oldallal rendelkezik.

Mindeközben ami a másik szálat illeti… Howard és Bernie jók voltak, bár ők mostanában folyamatosan viszik a prímet. Az alkotóknak sikerült egy olyan könnyed, „régi házasok”–feelinget adni a párosnak, ami nagyon jól áll nekik, a színészek komikus időzítése is zseniális, és a poénok is mindig működnek. A sztori másik fele viszont már közel nem jött át ilyen jól: Raj és Stuart kardoskodása a nőért nem csak erőltetett, hanem kissé hímsoviniszta is volt – mert ugyan kit érdekel, hogy mit akar Ruchi? A lényeg az, hogy valaki megkaphassa. Úgyhogy igen, erre azért kicsit felhúztam a szemöldökömet.

Összességében, bár volt a sztoriban pár jó ötlet és pár egészen remek jelenet – főleg Amy és Sheldon, valamint Bernie és Howard közt –, maga az epizód nekem kicsit laposnak érződött. És ennél azért kicsit többet várnék el.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.