10 Kedvenc MMORPG All Time

Már nem is merem összeszámolni, hogy az elmúlt évek alatt mennyi szerepjátékot próbáltam ki, és ebből milyen sok nőtt nagyon a szívemhez – megszűntek és még aktívak egyaránt. Ezért is volt nehéz összeállítani a listát, mert legszívesebben mindegyiket az első helyre tenném – de ilyen opció most nincs.

  1. Star Trek Online
    Ahhoz képest, hogy eleinte nem sok reményt fűztem hozzá, hogy én valaha is jó leszek ebben a játékban, most annyira szeretem (és tudom) irtani benne az ellent.  Jól merítketik az alapokból, stílusosak és érdekesek a tő történeti cselekmények, valamint a játékosközösség is kimondottan szerethető.

9.Echo of Soul
Az Aion és a Blade&Soul mellett ennek az mmo-nak szeretem a leginkább a zenéit. Bár a története nem ver annyira epikus magasságokat, nem is kimondottan csak amiatt lehet szeretni ezt a játékot. A harci stílusát imádom, és bár a mai napig erősen solo player vagyok, ez az a játék ami hosszú idő után újra elérte nálam, hogy egy fokkal jobban viszonyuljak a Dungeonokhoz.

8. Dungeons&Dragons Online
Avagy a nagy kezdet. A mainapig nem tudtam játszani csak az online formájával, de az kárpótol, hogy nagyon jellemzőt áttettek az mmo-ba a készítők. A prémium pályák és a nem egészen komplett játékosok miatt volt egy időszak, amikor nem voltam hajlandó fellépni rá, de beláttam hogy ez a játék többet ér attól, hogy pénzéhsége vagy a trollok eltántorítsanak.

7.Lord of The Rings Online
Ahhoz képest, hogy viszonylag jó helyen van ez a kis drága, talán erre vagyok a legmérgesebb is a felsoroltak közül. Imádom a LOTR világát, és ehhez mérten a játék is közel áll a szívemhez, de az viszont nagyon elszomorít, hogy napi küldetéseket leszámolva csak craftolással tudok fejlődni, mert egyszerűen nem elérthetőek (csak valódi pénzért) az alapterületeken kívüli más tájak és küldetéseik.

  1. Warframe
    Avagy hozzá kellett szoknom ahhoz, hogy másokkal is közösen kell mindent és mindenkit leaprítani. A Warframe bár soloban is eléggé szórakoztató, forró talajú küldetéseket csak másokkal összefogva tudsz megoldani, amit kénytelen vagyok belátni, hogy egy igen jó ötlet. Az már merőben más könyvgerinc, hogy mi van akkor, hogyha senki nem tudja hogy pontosan mit is kell csinálni egy adott pályán – mert hogy erre is volt már precedens.

5.Fallen Earth
Igen ő itthon egy kevésbé ismert darab, ennek ellenére nagyon a szívem csücskévé vállt ez a kis Fallout-szerű szerepjáték. Ez az mmo tipikusan azoknak a játékosoknak van, akik szeretik a poszt-apokaliptikus világot, de nem akarnak rohanni a szintlépéssel, hanem ellőtte mindent kitapasztalni és megismerni – és sajnos azt látom, hogy az ilyen játékosokból egyre kevesebb van.

  1. Blade&Soul
    A Blade&Soul azért igazán különleges a számomra, mert ez volt az első szerepjáték, ami a történetével képes volt engem könnyekre fakasztani. Igen, a játék amúgy bomba kinézetét nálam magasan megelőzi a háttértörténet, a karakterek közötti kapcsolatok, valamint az olykor sejthető, de ettől még ütős fordulatok – és akkor még a harci osztályokról nem is beszéltem. Warlock Rules!

3.Secret World Legends
A horror világának megismeréséhez keresve sem lehetne jobb szerepjátékot találni – meg amúgy is elenyésző a horror mmo-k száma – a Secret World Legendsnél. Hosszú idő után egy olyan játék, ahol nem skippelem ki az intro videókat, ahol oda kell figyelni mindenre, és ténylegesen elvárja az őt játszótól, hogy képes legyem gondolkodni, ne csak vaklégy módjára mészároljon le mindent.

  1. WildStar
    A Blade&Soul a komolysággal, a Secret World Legends a horroral, a WildStar pedig a humorával és nem hétköznapi világnézetével (és kinézetével) tudott megfogni. A történet jó a frakciókat és az őket alkotó népeket/fajokat kivétel nélkül imádom (kell egy chua plüss), valamint a különféle műfajok ilyen előnyős keverését utoljára a Firefly sorozatban véltem felfedezni.

1. Aion
A nagy első. Igaz, hogy az évek alatt találkoztam olyan játékokkal, amik vígan odavertek neki, az Aion a mai napig egy különleges helyet foglal el a szívemben. Hiszen javarészt ennek a játéknak köszönhetem azt, hogy a gamerlét felé vezető úton elindultam.

Bár az egyik közel három éve szűnt meg, a másik meg még egy hónapja se, mindkét játékban ott éreztem egy bizonyos plusszt, ami miatt különlegesnek hatott a számomra.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.