Runaways S01E03-E04 – Destiny; Fifteen

A Runaways pilotkritikáját az első két rész alapján Orlissa írta meg, de mivel ő kaszálta is ezzel a sorozatot, ezért én veszem át tőle a stafétát.

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a Runaways pilotja az első három részből állt, így ezeket szerintem egyben lenne érdemes nézni, és utána külön a negyedik epizódot. Az első két epizód valójában ugyanazt meséli el, csak más-más nézőpontból, először a gyerekek, majd a szüleik oldaláról bemutatva az indító eseményeket.  Szépen bontakoznak ki a különféle családok, az adott interperszonális konfliktusok, és nagyon jól mutatja meg a tini-szülő harcok mindkét oldalát. Számos szülőtípust láthatunk a laza hippi mamitól és hipszter aputól az agresszoron át a vaskézzel vezetőig, és ezzel párhuzamosan számtalan tinit is: vallásos jókislány, szemüveges kocka, dark goth boszorkány, menő sportoló, social justice warrior és harcos feminista egyaránt akad, remekül lefedve nagyjából minden, egy átlag gimiben előforduló archetípust. Az ehhez kapcsolódó konfliktusok is tipikusak: a népszerű és jó szociális életet élő srácot a jegyei miatt piszkálják, míg az okostojást szocializálni szeretnék a szülei.

A kiinduló két epizódhoz szervesen kapcsolódik a harmadik rész, amiben a tinik próbálják először elhitetni magukkal, hogy nem lehet valós az, amit láttak. Megkönnyebbülve látják, hogy az általuk feláldozottnak vélt lány, Destiny Európába utazott, és bár a történet nagyon is sántít számukra, mégis kényelmesnek tűnik elhinniük, hogy a szüleik talán mégsem gyilkos szektások.

Sajnos nem tudják sokáig ebben a hitben ringatni magukat, mert a Destiny holttestét hamarosan partra mossa a víz, ezzel párhuzamosan pedig egyre több olyan dolog történik velük, ami felett nehéz szemet hunyni. Például nagyon nehéz nem foglalkozni azzal, ha természetfeletti fizikai erőre teszel szert, vagy ha találsz egy raptort a pincében, netán a karkötőd levétele után színjátszó ragyogásba kezd a bőröd. Természetesen mindez nem múlhat el nyom nélkül, így bármennyire is próbálják rejtegetni, a szülők gyanút fognak, hogy a srácok talán rájöttek valamire. A harmadik rész végére nagyjából teljes az enumeráció, a gyerekek mindegyike kénytelen elfogadni, hogy valami nagy és sötét dolog van a háttérben, aminek a szülei is részesei, és a szülők oldaláról is láthatjuk a problémákat: elhidegülés, megcsalás…

A negyedik epizód innen fejti tovább a helyzetet. Nem elég a szülőknek, hogy megcsapta őket a lebukás szele, emellé még az is kiderül, hogy az emberáldozat sikertelennek bizonyult, így kénytelenek azt mielőbb megismételni, amihez persze szükség lenne egy áldozatra is. Lehetőleg olyanra, aki senkinek nem hiányzik, tehát a társadalom peremén él. Ráadásul egyéni problémáikkal is meg kell küzdeniük: a Wilder családot a sötét bűnözői múlt kísérti, a Yorkes szülők a szökött raptort kajtatják kétségbeesve, míg Leslie a folyton a nyomában kutató férjét próbálja leszerelni.

Mindeközben Nico megtalálja nővére naplóját, és a könyvet lapozgatva rájön, hogy Amy annak idején nem öngyilkos lett, hanem vélhetően megölték. Úgy dönt, ideje mindebbe most már a rendőrséget is bevonni, azonban miután Alex kíséretében bemegy a kapitányságra, rájön, hogy a rendőrség nagyon is tisztában van a dolgokkal és részt vett az eset eltusolásában. Ezalatt Karolina Chase-nek mutatja meg a különleges képességét, Molly pedig belebotlik a kóborló raptorba, és csak Gert közbelépésével ússza meg találkozót.

Ahogy kibontakoznak a szálak, egyre több információt szerzünk a szereplőkről és egyre érdekesebbnek bizonyul a sorozat. Nem értek egyet a korábbi kritikával abban, hogy indokolatlanul sötét a széria. A filmes vonalnak nem feltétlenül kell a képregények hangulatvilágát követni (erre jó példa a Daredevil is), az őszi szezonban már kaptunk épp elég vidám szálat a Ragnarokben. A tini célközönséget pedig szerintem nem a vidám könnyedséggel lehet megfogni, hanem azzal, ha a nézők képesek azonosulni a főszereplőkkel. A Harry Potter is sötét és sok nyomorúságot, fájdalmat hordozó világ, mégis a kamaszok körében a valaha volt legnépszerűbb fandommá volt képes nőni, mert megvolt benne az, ami minden tinédzser számára fontos: olyan – a célközönséggel egyidős – főszereplőt képes bemutatni, akivel könnyen tudnak azonosulni, aki kilóg a sorból, és aki valamiért különleges. A lelke mélyén minden kamasz szeretné hinni, hogy ő különleges, mindenki reménykedik, hogy egy nap majd valamilyen természetfeletti képességgel ébred. Ebből a szempontból pedig a sorozat zseniális, tökéletesen ábrázolja a gimisek problémáit, és nem is egy, de rögtön hatféle karakterrel lehet azonosulni, így a lehető legtöbb kamasz fog találni közös pontot – és neki tetsző szuperképességet. Nem véletlen, hogy az egyébként igencsak szigorú Rotten Tomatoes-on is igen magas értékelést kapott (82%  a kritikusoktól, 94% a nézőktől).

Egy ütős és friss sorozat épül fel a szemünk előtt, kíváncsian várom a folytatást.

Top 5 indok, amiért már nagyon várjuk a Young Justice harmadik évadát

Mind tudjuk, hogy DC filmes fronton, majd csak év végén veti be magát az Aquaman, ezért addig is foglalkozhatunk a sorozatos, illetve animációs művekkel. Most ennek a kombinációjáról lesz szó, ugyanis hamarosan érkezik a Young Justice harmadik évada, amiért nem keveset könyörögtek a rajongók, és nem hiába, ugyanis egy rettentően jó minőségű, mind rajzolásilag, mind történetileg kiváló sorozatról van szó. Össze is szedtem egy listát, hogy én személy szerint, miért várom leginkább a folytatást.

5. Animáció

Mint említettem egy nagyon egyedi és szép animacióval készült sorozat. Színeiben, látványban is nagyon megragadó, a karakter dizájn is kiemelkedő, sőt, számomra az az egyik legfontosabb, hogy minden szereplő, mintha ki lenne emelve az erős kontúrok és éles színek által.

4. Lezáratlan második évad

Egy kis spoiler, de a második évad végén nem lett éppen minden lezárva, ugyanis maga a nagy Darkseid lett beharangozva, a DC univerzum talán legnagyobb főgonosza. Joggal akadtak ki a rajongók, amikor csak nem akart jönni az a folytatás. Mivel, ha egy egyszerű befejezést kaptunk volna lehet, nem lett volna akkora a felháborodás, de ez egy elég durva mézes madzag volt, amit elhúztak a rajongók orra előtt, ezért kihagyhatatlan ennek a történet szálnak a kifejtése.

3. Karakterek, karakterfejlődés

Én személy szerint nagyon szeretem azokat a sorozatokat, ahol egyik évadról a másikra eltelik egy kis idő, és a karakterek idősebben esetleg más külsővel, kicsit érettebben, tapasztaltabban jelennek meg újra. Pontosan ez történt az első évad után a másodikban és ezt várom a harmadik évadban is. Például fangirl szívem alig várja a vörös ruhás nightwinget, vagy a sokat fejlődött és egyre jobban működő Blue Beetle-t. Annál is inkább, mert a hosszabb animációs filmekben már feltűnt a teljes Teen Titans. Ezen felül biztosan jönnek majd új, eddig annyira nem ismert karakterek, hiszen a második évadban is behoztak sok ilyet, akik egytől egyig jól is működtek. Kellően kifejtették háttértörténetüket, amennyire az akkori történethez kellettek. Senki nem súlytalan, minden karakter kap egy feladatot, és mindenki a maga képességeihez mérten tevékenykedik. Az egészen magas létszámú gárda szinte teljes harmóniában működik, és ebben is nagyon kiemelkedő ez a sorozat, hogy nagyon figyel a karakterek dinamikájára, az egymással való interakciókra, amik nagyon szórakoztatóak és jól működnek! Alig várom a szerelmi szálakat, a vicces beszólásokat, és a komoly párbeszédeket.

2. Történet, dramaturgia, csavarok

Ez majdnem a legkiemelkedőbb eleme a sorozatnak. Mivel a karakterek nagyon jól működnek, a rájuk írt történet valami fenomenális. Az első évadban még csak a szárnyaIkat próbálgató, egymásban aligha megbízó csapat voltak. A másodikban már egy komplett szervezetet állítottak fel, már nem egyszerű segédeknek tartja őket a Liga sem. Folyamatosan kapják a megbízásokat, feladatokat, míg nem az egész, sok kis apró küldetésből álló történet egy nagyba fut ki, tarkítva a szereplők saját drámájával. Számomra pontosan ez a legkatartikusabb élmény, mikor rá jövök, hova is csúcsosodik ki az egész addigi cselekmény, ahogy az addig talán jelentéktelennek, vagy nagyon külön álló kis epizódok összekapcsolodnak. A második évad ezért is elkepesztő! Aztán ott a vég…

1. Akinek meg kell halnia az…

Biztos láttátok már olyan filmet vagy sorozatot, hogy egy karakter halála előrébb vinné a többiek jellemfejlődését, vagy halálával magasabb szintekre juthatna a a történet, de csak nem jön az a nagy halál, mert akkor a fanok agyérgörcsöt kapnak kedvenc szereplőjük elvesztése miatt, ezért a készítők nem merik kiírni, az adott személyt. Vagy ellenkező esetben a totál súlytalan történetet végül megpróbálják felerősíteni egy random halállal, ami ezáltal totál értelmetlenné válik. Na itt egyáltalán nem erről van szó. Bárki, aki meghal, annak jó oka van történetileg. Teljesen a helyén vannak a tragédiák, bármennyire is fájóak, főlég a második évad utolsó része, ahol nem egy szimpla mellékszereplőnek mondunk búcsút, de halála nemes és teljesen a helyén van dramaturgiailag. Persze a falnak rohannánk tőle, én a mai napig megkönnyezem, ha újra nézésre kerül a sor. Tehát ez is nagyon erősíti a sorozat hangulatát, és hogy a felnőttek is simán megnézhetik, sőt mintha nekünk lett volna írva.

+1 Az Igazság Ligája

Azért az is eléggé szemet, és fan szívet gyönyörködtető, amikor a nagy Liga meg a kicsi összeáll egy közös csihi-puhira. Remélem ilyenre is sor kerül majd, hiszen nem mindennapi ellenfelekkel állnak majd szembe hőseink.

Ez lenne az én top ötös listám miért is várom nagyon a folytatást. Írjátok meg kommentben, ti miért várjatok, mi a kedvenc részetek, vagy ki a kedvenc karakteretek!

Együtt vagyunk a legerősebbek – Az Igazság Ligája (2017)

Előre szeretném leszögezni, hogy nem vagyok nagy DC rajongó, és nem azért, mert nem szeretem, csak a Marvellel ellentétben ebbe az univerzumba még nem ástam bele annyira magamat – egyszerűen csak bírom a szuperhősöket, és bármit ami hozzájuk kapcsolódik. Azt is szeretném előrebocsátani, hogy nem célom a két képregénynagyhatalom összehasonlítgatása, mindössze a szóbanforgó filmet szeretném gyakorlatilag teljesen laikus szemmel bemutatni. Kicsit féltem Az Igazság Ligájától, mert elöljáróban nem hallottam túl sok jót róla, ám ennek ellenére mindenképp látni akartam – és milyen jól tettem, hogy nem engedtem magamat befolyásolni!

Folytatás

Extinct (2017-), 1. évad

Ha sci-firől van szó, bármit képes vagyok megnézni, felkutatni és kielemezni, és pontosan így történt ez az Extinct esetében is, ami 2017 októberében debütált, és még pilotmustrát is szándékomban állt róla írni. De az első epizód hamar lelombozta a sorozat iránti lelkesedésem, és ezt ezután minden epizód csak csökkentette.

Folytatás

A név kötelez – Zombik Alkonya (2007)

A 2007-es Zombik Alkonya, vagy eredeti címén Dead Heist (egy kicsit sem jutott eszembe a GTA) egy tipikusan olyan horrorfilm, ami nem azért marad meg az emlékeidben, mert annyira jó és eredeti, hanem azért mert a film jól beleégeti a benne lévő bődületes dolgait – hogy még esélyed se legyen feldolgozni vagy normálisnak értékelni a benne látott marhaságokat.

Folytatás

9. Moly-szülinap, avagy régebb óta él a Moly, mint egyes sorozatok

Idén kilenc éves fennállását ünnepli a Moly.hu, könyves közösségi oldal. A 2008-as megalakulás óta az oldal vezetői minden évben szülinapi eseményt szerveznek, hogy méltó módon ünnepeljenek együtt a könyvmolyokkal. A 9. születésnapi ünneplés tegnap volt.

Folytatás

Supernatural S13E07 – War of the Worlds

Az évad hetedik, War of the Worlds címre hallgató epizódjáról nagyjából ugyanazt tudom elmondani, mint az elődjéről: alapvetően nincs vele semmi baj, mindössze apróságokba tudok csak belekötni, és az előző szezonok csalódássorozata után még mindig nagyon jó hír! Unatkozni nem tudunk az új epizódon, sőt, sokszor csak kapkodjuk a fejünket, hogy: „Mi van?”. A cselekmény első látásra és hallásra keszekuszának tűnhet, és némely pillanatban az is, azonban ha elemeire bontjuk, találunk itt azért egy-két érdekességet.

Folytatás

Young Sheldon S01E05 – A Solar Calculator, a Game Ball, and a Cheerleader’s Bosom

Avagy az epizód, amikor Sheldon belekóstolt a népszerűségbe – és nem ízlett neki.

A Cooper család majdnem minden tagja nagy sportrajongó. George Cooper futballedző (futball alatt ebben a sorozatban kizárólag amerikai focit értünk), az ifjabb George játékos is az apja által edzett csapatban, Mary lelkes szurkoló, Mimó pedig még lelkesebb szerencsejátékos, és a sportfogadások szerelmese is. A közös meccsnézés kötelező családi program, és mint ilyen, Sheldont mélységesen untatja.

Folytatás

Pilotmustra: Runaways S01E01-02 – Reunion; Rewind

A Runaways a Marvel streames sorozataitól megszokott profizmust hozza a produkció minőségének tekintetében, csak éppen az életkedvem megy el tőle.

Folytatás

Pilotmustra: Godless

A Netflix nem babbal gurigázik, ha sorozatokról van szó, és műfajilag igyekszik a legszélesebb nézőközönséget felölelni, így már kissé érett, hogy a kedvenc stream szolgáltatónk ezúttal a poros Vadnyugatra kalauzolja el a nézőit. A Godlessben minden adva van a tökéletességhez!

Folytatás