Anne with an E (2017)– nosztalgiavonat egy másik korba

Bizonyára nem én vagyok az egyetlen lány, aki fiatalkorában teljes lelkesedéssel olvasta a vörös hajú árva történetét, magára találva a főszereplő személyében. Könnyfakasztóan romantikus könyvek voltak ezek, de melyik kilenc-tíz éves kicsit is különc lány ne élvezné a szívbe markoló történetet Anne Shirley-ről és vívódásairól, hajmeresztő kalandjairól és ártatlan baklövéseiről. Nem egyszer rágtam magam végig a sorozaton és még ma is ugyanaz a kislányos izgalom fog el, ha eszembe jut, így hát nem csoda, hogy amikor a Netflix személyre szabott ajánlása az orrom alá dugta a könyvek alapján készült sorozatot, nem tudtam ellenállni a csábításnak és három nap alatt befejeztem az első évadot, hogy most hónapokig szomorkodva várjam a másodikat.

Az első évad nagyjából az első könyv felét öleli fel, vagyis Anne Shirley (Amybeth McNulty) megérkezését a Cuthbert-birtokra és kalandos beilleszkedését Avonlea városába. Tanúi lehetünk, hogyan tesz szert barátokra, hogyan küzd meg az iskolai nehézségekkel és a begyöpösödött városiakkal, akik nem mindig veszik észre, hogy mekkora tere is van a fantáziának.

A feldolgozás rendkívül jól sikerült, igaz, van pár változtatás, amit a vaskalaposabb rajongóknak le kell nyelni, de a casting lenyűgöző, majd’ minden karakter teljesen úgy néz ki, mint ahogy évekkel ezelőtt elképzeltem (és azért ez nem kis szó). Meglepően sok helyen teljesen szöveghű a sorozat, szinte minden egyes mondat Lucy M. Montgomery tollából származik. A színészek ügyesek és hamar megszerettetik magukat, a vidék pedig pompázatos.

Két fontos történet elem van, amit utólag illesztettek a sztorihoz, az utóbbi (két szélhámos akarja kirabolni Anne-t és családját és a kis Jerry-t (Aymeric Jett Montaz) is jól elagyabugyálják) nekem kicsit sok, mintha fel akarnák dúsítani az egyébként apró-cseprő események mentén haladó történetszálat. Számomra egy kicsit megtöri az egész univerzum báját ez az otromba puzzle-darab, de nem vészesen természetes-ellenes és még nem is zárták le ezt a szálat, úgyhogy kíváncsian várom, mit hoznak ki belőle. A másik esemény Anne hazaküldésének körülményeit színesíti ki kissé, ugyancsak fájó szívvel néztem, mint ősrajongó, de a szál, amit erősít szimpatikus, a készítők nagyobb hangsúlyt fektettek ebben a szériában a szereplők háttér-sztorijára, így sötétebb jelenetek is előkerülnek mind Anne, mind a többi szereplő múltjából. Karakterépítés szempontjából előnyös, bár kissé olcsó megoldás.

Karakterekről szólva, a legtöbb szereplő esetében megtartották a hangsúlyokat, a legtöbben annyi szerepet kapnak, mint a könyvben, ám ez nem igaz Jerry-re és Gilbertre (Lucas Jade Zumann), ugyanis mindketten jóval több szerepet kapnak, mint anno az első kötetben. Ezzel persze felerősödik a romantikus oldala a történetnek, olyan szerelmi szálak vetülnek fel (idejekorán vagy teljesen indokolatlanul), amik a regényből kimaradtak.

Mindamellett, hogy utóbbi soraimban főleg a negatívumokat domborítottam ki, szívesen ajánlom a sorozatot, mert még a kisebb-nagyobb változtatások ellenére is majdnem tökéletesen felidézi a gyermekkori olvasásélményeket, szóval ha bárki elmerülne a nosztalgia giccsfolyójában, ne habozzon, vesse bele magát Anne Shirley és Avonlea kalandjaiba.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.