Peaky Blinders S04 (2017) – A kontinensen innen és túl

Már megszokhattuk, hogy a Peaky Blinders mindig újabb és újabb meglepetéseket hoz, és olyan fordulatos, hogy alig győzzük kapkodni a fejünk. A negyedik évadban még magukhoz képest is egészen elképesztő lépésekre vetemedtek, ami viszont csak előnyére vált a sorozatnak. Lévén, hogy minisorozatról van szó, természetesen csak úgy pörögtek az események, de ne is szaporítsuk tovább a szót, vágjunk bele (vigyázat, SPOILER várható).

John Shelby emlékére

A sorozat szerkesztése viszonylag klasszikus, mindamellett rendkívül kiegyensúlyozott, és még ha szépen követhetőek is az ívei, sosem kell aggódnunk a meglepetések hiánya miatt. Mint ahogy az egy hat részes sorozathoz illik, az első epizód leginkább a felvezetésről szólt, szépen, feszesen visszaintegrálnak minket, nézőket a Shelby família szövevényes kapcsolataiba. Fény derül az idei ellenség kilétére az amerikai olasz maffia személyében, a bemutatás pedig meglehetősen ütőre sikeredett, így Tommy (Cilian Murphy) igyekszik minden szálat újra a kezébe venni és kénytelen-kelletlen Birminghambe összpontosítani. Persze ez nem megy könnyen, így már ebben a részben váratlan eseményeknek lehetünk tanúi, melyek amellett, hogy rettenetesen szomorúak, praktikusan helyett csinálnak újabb karakterek bevezetésének (ami meg persze örömteli, szóval így megy ez..). Így kerül előtérbe Finn Shelby (Harry Kirton), akinek a kikupálódásának több jelenetet is szentel a negyedik évad.

A második, harmadik, negyedik rész az izgalmasnál izgalmasabb csavarok megágyazásáról és az egyes szereplők önmagukkal való küzdelmeiről szól, de persze a Peaky Blindersben sosem ennyire egyoldalúak dolgok, hiszen amellett, hogy az olasz maffia és a Shelby kompánia küzdelmének lehetünk tanúi, a romantikusszerű szál sem maradhat el, tovább bonyolítva főszereplőnk érzelmi életét (ami már amúgy is igencsak leterhelt), hiszen ebben az évadban ez alapból háromfelé ágazik. Na és persze a vállalatot sem lehet magára hagyni, így követve az amerikai trendeket, ez is újabb fordulatot vesz, a fogadóiroda legújabb biznisze a gin, melynek tesztelése végig kíséri a negyedik évadot. Szerencsére a hatodik rész bármennyire is el akarta velünk hitetni, hogy a sorozat a végéhez közeledik, ez még igencsak messze van, hiszen Tommy nem bír megülni a fenekén, így a túlterheléses terápia mellett döntve újabb kalandok felé vette az irányt, aminek mi persze csak örülhetünk.

Egy szó, mint száz, elég erősre sikeredett ez az évad is, megfelelő súlycsoportú ellenfelet kapott a Peaky Blinders, újabb oldaláról mutatva meg a családot. A szereplőgárda kisebb átalakuláson ment ugyan keresztül, de remélhetőleg ez az előnyére válik majd a történetnek, mindenesetre ahogy elnézem bőven van még Steven Knight tarsolyában anyag, szóval egy ideig nem fogunk unatkozni és ha minden jól megy, 2018-ban Amerikába látogathatunk majd. Addig is, amíg kijön az ötödik évad, a soundtrackkel nyugodtan lehet múlatni az időt.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.