Karine Giébel: Csak egy árnyék

“De az árnyék még mindig ott van, örökké ott van. A hátad mögött, az életedben. Vagy csak a fejedben…?”

 

 

Bevallom, kissé kétkedve fogadtam a Könyvmolyképző kiadó új, női pszicho-thrillerek címke alatt megjelenő könyveit, mert nem kevés fenntartásom van ezzel a kategóriával és a létjogosultságával kapcsolatban. A bennem élő amazon ennek láttán előkapta a harci bárdját… akarom mondani, a bájos körömreszelőjét és gyilkos pillantással kezdte élezgetni. Felejtsük is el örökre ezt a címkét, mert már azelőtt ellenszenvessé teszi a könyvet, hogy egy sort is olvastam volna belőle, ami nem valami fair az íróval szemben.

Folytatás

Kim Fay: Sárga Babilon

“Soha ne feledd, a kalandokról elsősorban azt kell tudnod, hogy ha az elvárásaidnak megfelelően alakulnak, akkor nem is igazi kalandok.”


Az ilyen könyvektől mindig kedvem támad elindulni egy kincskereső expedíció rögös útján. A lelkesedésem rendszerint addig a pontig tart, amikor a szereplők fáradtan, koszosan kullognak a dzsungelben, és már egy falkányi rovar kóstolt beléjük, nem is beszélve  a rozzant függőhídról, ami úgy tűnik, instant kellék lehet az ilyen sztoriknál. Talán mégsem én találom meg az évszázad leletét, de az biztos, hogy bármikor kapható vagyok arra, hogy olvassak róluk.

Folytatás

Sarah Addison Allen: A varázslat tava

„Előfordult már veled, hogy elkezdtél egy könyvet, és fogalmad sem volt, végül mi sül ki belőle? Ez a hely is ilyen. Az élet legszebb pillanatai is ilyenek.”

Sarah Addison Allen neve nekem már garancia a könnyed, magával ragadó történetre. A varázslat tava – a neve ellenére – mégis kicsit híján volt a varázslatnak, amit megszoktam tőle.

Folytatás

Sarah Addison Allen: A csodálatos Waverley-kert

„Az vagy, aki vagy, akár tetszik, akár nem, akkor már miért ne tetszene?”

A csodálatos Waverley-kert garantáltan megédesíti a nyári napokat egy kis háztáji mágiával.

Folytatás

Josh Malerman: Ház a tó mélyén

„Miért van az, hogy a csillagok, bármily fényesen ragyogjanak is az éjszakai égen, nem tudják száműzni az éjszakát?”

Attól, hogy egy ház éppen üres, még nem biztos, hogy senki sem lakja.

Folytatás

Josh Malerman: Madarak a dobozban

“Az a pillanat, amikor már eldöntötted, hogy kinyitod a szemed, de még épp nem tetted meg, az egyik legijesztőbb ezen az új világon.”

Josh Malerman első regényében egy rémisztő, sötét világba kalauzolja az olvasóit.

Folytatás

Jessie Burton: Múzsa

„Az írásom én magam vagyok. Szóval, ha nem jó, én sem vagyok az.”

A babaház úrnője értékelésemben azt írtam, hogy bérelt helye lesz a könyvespolcomon az írónő következő könyvének. Hát az sajnos nincs, mert már karácsonykor is tele volt, de nagyon nagy lelkesedéssel fogadtam a megjelenését.

Folytatás

Ruth Ware: Sötét erdő közepén

„Én mondom, csak néhány Xanax választja el attól, hogy előadja a Psycho zuhanyzós jelenetét.”

A Sötét erdő közepén Ruth Ware első krimije, és ez bizony meg is látszik. Ez nem jelenti azt, hogy rossz, de a gyakorlott – és gyanakvó – olvasó kilométerekről kiszagolhatja a fordulatokat, így inkább kezdő krimifalóknak ajánlanám.

Folytatás

J. R. R. Tolkien: Kullervo története

„Miért jöttem a világra,
Ki alkotott s ítélt arra,
Hogy nap alatt, hogy hold alatt
Vég nélkül csak vándoroljak?”

 

A Kullervo története Tolkien első prózai alkotása, amely a finn Kalevala egyik hőséről szól. Akik jól ismerik az író munkásságát, azok nagy valószínűséggel ismerősnek fogják találni ezt a korai művet– nem véletlenül.

Folytatás