A majmok bolygója 2. (1970)

Avagy a kevesebb néha több…

Az ötrészes majmok bolygója-saga második történetét az első film sikerei után, 1969-ben forgatták, és közvetlenül ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt. (Olyannyira közvetlenül, hogy az első rész végének több jelenetét be is vágják, ideértve a Szent Tekercsek felolvasását, Dr. Zaius és Taylor párbeszédét, majd azt, ahogy Taylor ellovagol Novával a Tiltott Zónába, ahol megtalálják a Szabadság-szobor maradványait, és Taylor ráébred, hogy a bolygó, amin jár, az maga a Föld.)

A történet főszereplője ezúttal Brent (James Franciscus), a szegény ember Charlton Hestonja, aki Taylorhoz hasonlóan szintén űrhajós, a Taylor után küldött mentőcsapat tagja. Brent űrhajója akkor csapódik be, mikor Taylor épp belovagol a Tiltott Zónába Novával. Brent, az egyetlen túlélő Taylor és csapata felkutatására indul a számára idegennek vélt bolygón. Elsőként a lovon érkező Novával találkozik, akinél megtalálja Taylor dögcéduláját, ezért úgy hiszi, a lány el tudja őt vezetni az űrhajóshoz. Azonban Majomvárosban köt ki, ahol rájön, hogy ezen a bolygón a majmok uralkodnak.

Folytatás

Predator- A Ragadozó (1987)

Június 12-én volt kereken 30 éve, hogy a mozikba került filmtörténelem egyik legnagyobb klasszikusa, a Predator. A jeles évforduló alkalmából pedig épp ideje, hogy kicsit boncolgassuk a videotékák örök toplistás darabjának értékeit és bibijeit.

A Ragadozó azon filmek közé tartozik, amiknek a cselekményét nem szükséges senkinek se bemutatni, és nem csak azért, mert úgyis mindenki ismeri, hanem mert nem a történet a legfontosabb benne, de azok kedvéért, akiknek megkoptak az emlékeik, kicsit felelevenítjük a sztorit.

Folytatás

A szolgálólány meséje (The Handmaid’s Tale, 1990)

Avagy azé a világ, aki teleszüli?

Az HBO az idén debütáló műsoraiban rendre erős és provokatív, a nőket mikro- vagy makroszinten érintő témákat boncolgat. A Hatalmas kis hazugságok után nemrég új sorozat startolt el a csatorna műsorán, A szolgálólány meséje címmel. Hamarosan a megrázó, sokak idegrendszerét felforgató sorozatot is górcső alá fogjuk venni, azonban először érdemes megvizsgálni az előzményeit, ugyanis a tízrészes sorozat nem önálló ötlet, még csak nem is első feldolgozás. Margaret Atwood 1985-ben megjelent azonos című regénye már készült egy film 1990-ben, elsőként érdemes ezzel foglalkozni.

​A történet a közeli jövőben, egy Gilead Köztársaság nevű vallási fundamentalista államban játszódó disztópia (vagyis negatív jövőképet festő utópia). Ebben a világban túl vagyunk egy óriási, mindent felforgató háborún, emellett erős atomszennyezés sújtotta az embereket, ami miatt  a nők többsége meddővé vált. Ilyen körülmények között rendkívüli értéket képvisel az, aki még nemzőképes. Azonban az értékes dolgoknak ritkán van szabad akaratuk, többnyire birtokolni szokás őket (lásd: Mad Max: A harag útja), itt sincs ez másként. Az államot a hadsereg és a vallás szigorú kettős rendszere uralja, minden a katonaság és a papság kezében van, ami egyértelműen férficentrikus világot épít ki, ahol a nők csak tárgyak. Az emberek kasztokba vannak osztva. A férfiak egy része az uralkodó osztályhoz tartozik (jellemzően a hadsereg emberei), ők gyakorlatilag bármit megtehetnek, övék a hatalom. A többi férfi kiszolgáló személyzet: kertész, sofőr, közhatona, szerelő, termelő.

Folytatás

Utóhatás

2002 júliusában egy baskír légitársaság utasszállító gépe, a fedélzetén 47 gyermekkel, 10.000 méteres magasságban összeütközött egy teherszállító géppel Überlingen felett. A valaha volt legnagyobb németországi légi katasztrófát senki nem élte túl. Hosszas vizsgálatok után kiderült, hogy a tragédiáért a légi irányító cég felel, a baleset idején ugyanis a szokásos (és javasolt minimum) kettő helyett csak egy fő volt szolgálatban, aki hiányos információk birtokában hibás utasítást adott az egyik gépnek. Az áldozatok hozzátartozóit peren kívül, jelentős kártérítési összegekkel próbálták engesztelni, azonban ez nem mindenki számára volt megoldás: az orosz Vitalij Kalojev, aki feleségét és két gyermekét veszítette el a tragédiában, végül személyesen állt bosszút a szerencsétlen légi irányítón.

Ezt a tragédiát dolgozta fel a tegnap óta a hazai mozikban is látható Utóhatás, főszerepben az idén 70 éves Arnold Schwarzeneggerrel.

Folytatás

A majmok bolygója (1968)

A sci-fi történelem egyik legfontosabb állomása kétségtelenül a Franklin J. Schaffner által rendezett 1968-as A majmok bolygója, ami a mai napig meghatározó eleme a műfajnak. A film Pierre Boulle francia író azonos című regénye alapján készült, de Schaffner több ponton fontos változtatásokat hajtott végre a történeten, és pont ezek a változtatások ruházták fel az addig kicsit középszerű sztorit nagyon fontos mondanivalóval. Ma már talán furcsának hatnak bizonyos aspektusai, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a filmet 1967-ben forgatták, két évvel azelőtt, hogy Armstrong a Holdra szállt volna, így az emberiség űrutazással kapcsolatos tapasztalatai még gyerekcipőben jártak. Innen nézve pedig mind az űrhajó és a felszerelés, mind pedig a legénység landolás utáni magatartása érthető.

Folytatás

Nyolc ok, hogy miért nézd meg az Alien: Covenantot

A Prometheus körüli nagy viták után sok Alien-rajongó félve várta Ridley Scott legújabb filmjét. Ha te is közéjük tartozol, és még nem tudod, meg merd-e nézni az Alien: Covenantot, akkor most íme pár többé-kevésbé spoilermentes  érv, amivel talán meggyőzünk, hogy érdemes beülnöd a moziba:

1) Ha szereted Michael Fassbendert

Mindannyiunk imádott Magnetója az Assassin’s Creedben ugyan erősen megbicsakló teljesítményt nyújtott, de ezt el lehet neki nézni. A Prometheusban zseniálisan játszotta Davidet, az emberiségben egyre jobban csalódó androidot, most pedig ha lehet, még jobban lubickol a szerepben. Ezúttal ráadásul rögtön duplán, ugyanis David mellett ő alakítja Waltert, a David-modell továbbfejlesztett verzióját is. Érdekes látni ebben a kettős szerepben, ahol két teljesen eltérő személyiségű lényt formál meg, eltérő világnézettel és hozzáállással.

Folytatás

Hellraiser: Inferno (Hellraiser V.)

A héten elérkeztünk sorrendben az ötödik Hellraiserhez, ami az Inferno alcímet kapta a keresztségben, és amit magyarul elkeserítő módon A pokol démonjainak sikerült fordítani.

A film 1999-ben készült és 2000-ben került bemutatásra, de az előző rész csúfos bukása után már eleve csak DVD-re tervezték kiadni, ami nekem különösen nagy fájdalom, ugyanis ez volt az első igazán profi, az általam elképzelt poklot bemutató Hellraiser-film.

Az Inferno szakított a korábbi epizódok folytatásos sztoriszálával, és önálló, kerek egész történetet alkot. A film főszereplője Joseph Thorne (Creig Sheffer, a szegény ember David Boreanaza), egy denveri nyomozó, aki rajong a rejtvényekért, a bűvészmutatványokért, valamint sajnálatos módon a prostikért és a kokainért is.

Folytatás

Hellr4iser- Bloodline (Hellraiser 4.)

A Hellraiser saga negyedik része, a Hellraiser: Bloodline (1996) egészen a gyökerekig nyúlik vissza, és a démoni világra kaput nyitó kocka létrejöttének történetét meséli el.

Ez az utolsó olyan Hellraiser film, amit mozivászonra gyártottak, és az utolsó, amibe még szervesen bevonták a Hellraiser történetek megalkotóját, Clive Barkert.

A történet egyszerre előzményfilm és folytatás, horror és sci-fi, több szálon és több idősíkban játszódik: egyrészt folytatja a történetet ott, ahol a harmadik rész abbahagyta (a beton alapzatba süllyesztett kockával), másrészt bemutatja a kocka születését, mindezt pedig a kocka készítőjének távoli leszármazottja meséli el, a 22. században.


Folytatás

13 okom volt… amiről beszélni kell

Jay Asher 2007-es regénye, a Thirteen Reasons Why (13 okom volt…) az elmúlt tíz évben nagy sikereket könyvelhetett el, többek közt a New York Times best-seller listáját is vezette. Nem véletlen, hogy a Netflix is meglátta a sztoriban a potenciált, és a tizedik évfordulóhoz közeledve (nem túl meglepő módon) 13 részes minisorozatot készítettek belőle. A könyv és a sorozat népszerűségének titka, hogy rendkívül erős és egyedi módon dolgoz fel egy rendkívül erős, de sajnos cseppet sem egyedi történetet.

A történet főszereplője és narrátora Hannah Baker (Katherine Langford), egy középiskolás lány, aki öngyilkosságot követ el, de előtte még kazettákra rögzítve fejti ki, miért döntött úgy, hogy véget vet az életének. Összesen 7 magnókazetta 13 oldalán át sorolja a 13 okot (és tucatnyi embert, illetve tetteiket), ami ide vezetett. Halála után a kazettákat egy ismerőse juttatja el az érintetteknek abban a sorrendben, ahogy azok megjelennek az okok sorában. Így jut el a kazettacsomag végül a történet másik főszereplőjéhez, Clay Jensenhez (Dylan Minnette), akinek a szemszögén át bontakozik ki a teljes kép az elmúlt hónapok eseményeiről.

Folytatás

Hellraiser III: Pokol a Földön

Ha a horror művészetéről van szó, Clive Barker nevét nem lehet kihagyni. A műfaj olyan nagy apostolai közé tartozik ő is, mint Edgar Allan Poe, Bem Stoker, Mary Shelley, H.P. Lovecraft, Stephen King vagy épp Dean R. Koontz; akik mind megmutatták az emberi lélek legbelsőbb magjában rejlő poklot. (Megj.: Aki Laurell K . Hamilton pornóregényeit horrornak meri besorolni, az legyen kedves, térdepeljen a sarokba és gondolja át az életét, majd szerezzen be végre magának egy hús-vér szeretőt.)

Folytatás