To the Bone (2017)

Van egy olyan érzésem, hogy Lily Collins vezekel a City of Bonesért (vagy ezzel csak így vagyok így?) – már a Tükröm, tükrömben is jó volt, a The Last Tycoon egyenesen megvett kilóra, és most pedig egész jól alakított a To the Bone-ban is, ami egy olyan témát vesz górcső alá, amivel igenis foglalkoznunk kell manapság: az anorexiát.

Folytatás

A kertbérlő (2015)

Bájos, könnyed kis vígjátékra számítottam, keserédes véggel, ám moralizáló, elmélkedő, negyedik fal-bontogató tragikomédiát kaptam. De Maggie Smith-ért akkor is megérte.

Folytatás

Pilotmustra: Will – The Play’s the Thing

Van egy jelent a pilotban, amikor a londoni színitársulat tagjai próba közben azon veszekszenek, hogy Shakespeare darabja nevetséges vagy zseniális-e. Na, valahogy én is így vagyok egyelőre ezzel a szériával.

Folytatás

Aladdin legújabb kalandjai (2015)

Emlékszem, amikor először láttuk Catleenékkel ennek a filmnek a bemutatóját a moziban, hangosan röhögtünk. Nem vicc. Úgyhogy nem csoda, hogy – miután lecsúsztunk róla, amikor a moziban ment – tűkön ültünk, hogy láthassuk. Nos, én a héten végre megnéztem, és ha annyira nem is volt jó, mint amire a trailer alapján számítottam, azért szórakoztató volt.

Folytatás

Mazsola-Protokoll – Pókember: Hazatérés

Bevallom, azok közé tartoztam, akik teljesen meg voltak elégedve az Andrew Garfield-féle Pókemberrel, és evégett szkeptikusan fogadták, hogy új színész fogja alakítani a hálószövőt. Az Amerikai Kapitány: Polgárháború azonban már tavaly minden kétségemet eloszlatta a váltással kapcsolatban, a Hazatérés pedig csak fokozta ezt az érzést, hiszen talán nem túlzás azt állítani, hogy a marveles banda éppen most hozta össze az eddigi legjobb Pókember-filmet.

Folytatás

Nyom (1985)

Szóval a tapasztalat azt mutatja, hogy számítógépes játékokból ritkán lehet jó filmet csinálni. Ezzel szemben azonban a Nyom azt bizonyítja, hogy társasjátékokból viszont lehet.

Folytatás

Underground (2016-2017), Második évad

Sajnos van az úgy, hogy a legjobb szériákból is kifogy a szufla, és a minőség gyors zuhanásba kezd. Ez ellen nem lehet mit tenni azon kívül, hogy elfogadja az ember. Meg esetleg dühöng rajta egy kicsit. Főleg akkor, amikor már a második szezonban elkezdődik a hanyatlás – mint történt az az Underground esetében is.

Folytatás

Underground (2016-2017), Első évad

Van az úgy, hogy egy sorozat szimplán úgy elkapja a ritmust, hogy utána nehéz abbahagyni. Ha ehhez még erős történet, lebilincselő narratíva, és kiváló karakterizáció is párosul, akkor kifogtuk a főnyereményt. És az Underground pont ezt tette.

Folytatás

Popsztár: Soha ne állj le (a soha le nem állással) (2016)

Mert Andy Samberggel nem nagyon lehet félrelőni.

Folytatás

Pilotmustra: The Last Tycoon

Valljuk be, igencsak gyenge televíziós szezonon vagyunk túl – elég csak rápillantani, mennyi új széria is kapott idén kaszát –, így hát külön öröm volt belebotlanom a The Last Tycoonba, mivel már nagyon régen nem ragadott így magával sorozat.

Folytatás