Nincs végzet, csak ha bevégzed – Terminátor 2 3D-ben

Mindig is szerettem a Terminátor-filmeket, de kisgyerekként természetesen alig volt valami, amit feltudtam belőle fogni. Csak annyit láttam, hogy megy a nagydarab ember és lelő mindenkit. Ez a szemléletem természetesen bővült az évek folyamán, és mikor felröppent a hír, hogy James Cameron ténylegesen időtálló klasszikusát újra leadják a mozikban, kapva kaptam az alkalmon, hogy végre szélesvásznon is megtekinthessem.

Folytatás

Rengeteg szemét, csak ne kerüljünk közé – Holtak Földje (2005)

A Holtak Földje, avagy van szerencsém látni Simon Bakert egy zombis horrorfilmben.  Talán a Survival of the Dead mellett ez még az egyetlen olyan Romero által alkotott zombis film, amiről eddig nem volt szerencsém írni, de mint minden jónak az életben – ennek is elérkezett az ideje.

Folytatás

Arthur király – A kard legendája

Tudjátok, miről beszélek, amikor azt mondom: színes-szagos, látványos, mindenféle királysággal teli előzetes. Ezek általában sosem takarnak ugyanannyira menő filmet. Néha az is előfordul, hogy lényegesen alulmúlják a trailert. De olyat én még nem láttam, hogy a mögötte lévő történet egyenesen hülyeség. Folytatás

Erre is tudnék egy emojit… – Emoji film

Mindig is volt egy mazochista hajlamom, legalábbis ha filmekről van szó – bizonyítékként lásd a Hűségesről és a Vadász és a Jégkirálynőről írt kritikámat –, így, mikor először hallottam a híreket, hogy milyen rossz lett az Emoji film, fellángolt bennem a vágy, hogy megnézzem. És meg is néztem. Nem kevés agysejtet veszítettem. Meg úgy öt évet az életemből.

Folytatás

Cuki, cuki, cuki – A kiskedvencek titkos élete (2016)

A trailer alapján egy iszonyúan cuki filmre számítottam, és ebben a tekintetben nem is csalódtam: kaptam jópofa kisállatokat, igazi, állatokra jellemző beszólásokat és töménytelen cukiskodást. Ugyanakkor a film története annyi sebből vérzik, hogy az már zavaró, de mivel a célközönség nem a huszonévesek, hanem az ovisok, esetleg kisiskolások, érthető, hogy miért is sikerült ilyen gyermekdedre a dolog, és ezt nem is lehet felróni.

Folytatás

Büszkeség és balítélet meg a zombik (2016)

Meglehet, hogy e méltán népszerű klasszikus keményvonalasabb rajongói tábora már e film ötletét is blaszfémiának tekinti, ám én, annak ellenére, hogy mintegy háromszor olvastam a könyvet, háromszor láttam a 2005-ös gyorstalpalót és számát sem tudom, hányszor néztem végig a hat részes minisorozatot, izgalommal telve ültem le, hogy megnézzem a legújabb Büszkeség és Balítélet, ezúttal zombikkal dúsított változatát. Mert mi lehetne nagyobb nyári szórakozás valakinek, akinek zombihorrorok (és románcok) és e biedermeier klasszikus is egyaránt rajta van a kedvencei listáján?

Folytatás

Atomszőke (2017)

Szeretem a kémes sztorikat és szeretem a huszadik század második felét, történelmi és kulturális szempontból egyaránt, úgyhogy kérdés sem fért hozzá, hogy beülök a moziba megnézni az Atomszőkét, amint lehet. Ha másoknak ez még alapjáraton nem lett volna meggyőző, akkor a fenomenális színészi gárda, az izgalmas cselekmény és a pompás rendezői munka azt hiszem erős érvek lesznek a film mellett.

Folytatás

Farkas ellen jó a balta – Howl (2015)

Ez a film még képes velem elhitetni azt, hogy a vérfarkasok/farkasemberek még nem teljesen pincsisedtek el. Mert, amit ebben a majd kilencven percben átéltem az kamatostul visszahozta a régi kegyetlen és részvét nélküli vérengző szörnyeket a sírjukból.

Folytatás

Élet

Mi történik, ha felcsigáz minket egy űrhajós film előzetese? Hát, legtöbb esetben nem ugorja meg a szintet, amit remélünk. Ennek ellenére nem szoktam ilyen szkeptikus lenni, mert naív vagyok, és lelkesen várom, hogy végre láthassam, aztán vagy csalódást okoz vagy nem. Nos, ebben az esetben a “vagy igen” esete áll fenn.

 

Folytatás