A majmok bolygója 2. (1970)

Avagy a kevesebb néha több…

Az ötrészes majmok bolygója-saga második történetét az első film sikerei után, 1969-ben forgatták, és közvetlenül ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt. (Olyannyira közvetlenül, hogy az első rész végének több jelenetét be is vágják, ideértve a Szent Tekercsek felolvasását, Dr. Zaius és Taylor párbeszédét, majd azt, ahogy Taylor ellovagol Novával a Tiltott Zónába, ahol megtalálják a Szabadság-szobor maradványait, és Taylor ráébred, hogy a bolygó, amin jár, az maga a Föld.)

A történet főszereplője ezúttal Brent (James Franciscus), a szegény ember Charlton Hestonja, aki Taylorhoz hasonlóan szintén űrhajós, a Taylor után küldött mentőcsapat tagja. Brent űrhajója akkor csapódik be, mikor Taylor épp belovagol a Tiltott Zónába Novával. Brent, az egyetlen túlélő Taylor és csapata felkutatására indul a számára idegennek vélt bolygón. Elsőként a lovon érkező Novával találkozik, akinél megtalálja Taylor dögcéduláját, ezért úgy hiszi, a lány el tudja őt vezetni az űrhajóshoz. Azonban Majomvárosban köt ki, ahol rájön, hogy ezen a bolygón a majmok uralkodnak.

Folytatás

Predator- A Ragadozó (1987)

Június 12-én volt kereken 30 éve, hogy a mozikba került filmtörténelem egyik legnagyobb klasszikusa, a Predator. A jeles évforduló alkalmából pedig épp ideje, hogy kicsit boncolgassuk a videotékák örök toplistás darabjának értékeit és bibijeit.

A Ragadozó azon filmek közé tartozik, amiknek a cselekményét nem szükséges senkinek se bemutatni, és nem csak azért, mert úgyis mindenki ismeri, hanem mert nem a történet a legfontosabb benne, de azok kedvéért, akiknek megkoptak az emlékeik, kicsit felelevenítjük a sztorit.

Folytatás

Minden fohász meghallgatott – Wonder Woman (2017)

Nagyon régóta vártam a Wonder Woman nagyfilmre, ugyanakkor rettegtem is tőle – féltem, hogy rossz lesz, féltem, hogy megint úgy adják el, hogy az alkotók mennyire nő központúak, miközben egy női szereplőn kívül nem sok lesz. És féltem, mert cosplayesként majd’ három hónapig építettem egy páncélt egy olyan filmből, amit még nem is láttam. Aztán beültünk Cathyvel a filmre, és negyed óra sem telt el, mire tudtam, hogy minden félelmem felesleges volt, mert ez az a szuperhősös film, amire vártam, ez az a DC adaptáció, amire vártam, és ez az a női központú film, amire vártam. És ez az a történet, amire a világnak szüksége van!

Folytatás

A majmok bolygója (1968)

A sci-fi történelem egyik legfontosabb állomása kétségtelenül a Franklin J. Schaffner által rendezett 1968-as A majmok bolygója, ami a mai napig meghatározó eleme a műfajnak. A film Pierre Boulle francia író azonos című regénye alapján készült, de Schaffner több ponton fontos változtatásokat hajtott végre a történeten, és pont ezek a változtatások ruházták fel az addig kicsit középszerű sztorit nagyon fontos mondanivalóval. Ma már talán furcsának hatnak bizonyos aspektusai, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a filmet 1967-ben forgatták, két évvel azelőtt, hogy Armstrong a Holdra szállt volna, így az emberiség űrutazással kapcsolatos tapasztalatai még gyerekcipőben jártak. Innen nézve pedig mind az űrhajó és a felszerelés, mind pedig a legénység landolás utáni magatartása érthető.

Folytatás

Nyolc ok, hogy miért nézd meg az Alien: Covenantot

A Prometheus körüli nagy viták után sok Alien-rajongó félve várta Ridley Scott legújabb filmjét. Ha te is közéjük tartozol, és még nem tudod, meg merd-e nézni az Alien: Covenantot, akkor most íme pár többé-kevésbé spoilermentes  érv, amivel talán meggyőzünk, hogy érdemes beülnöd a moziba:

1) Ha szereted Michael Fassbendert

Mindannyiunk imádott Magnetója az Assassin’s Creedben ugyan erősen megbicsakló teljesítményt nyújtott, de ezt el lehet neki nézni. A Prometheusban zseniálisan játszotta Davidet, az emberiségben egyre jobban csalódó androidot, most pedig ha lehet, még jobban lubickol a szerepben. Ezúttal ráadásul rögtön duplán, ugyanis David mellett ő alakítja Waltert, a David-modell továbbfejlesztett verzióját is. Érdekes látni ebben a kettős szerepben, ahol két teljesen eltérő személyiségű lényt formál meg, eltérő világnézettel és hozzáállással.

Folytatás

Hellr4iser- Bloodline (Hellraiser 4.)

A Hellraiser saga negyedik része, a Hellraiser: Bloodline (1996) egészen a gyökerekig nyúlik vissza, és a démoni világra kaput nyitó kocka létrejöttének történetét meséli el.

Ez az utolsó olyan Hellraiser film, amit mozivászonra gyártottak, és az utolsó, amibe még szervesen bevonták a Hellraiser történetek megalkotóját, Clive Barkert.

A történet egyszerre előzményfilm és folytatás, horror és sci-fi, több szálon és több idősíkban játszódik: egyrészt folytatja a történetet ott, ahol a harmadik rész abbahagyta (a beton alapzatba süllyesztett kockával), másrészt bemutatja a kocka születését, mindezt pedig a kocka készítőjének távoli leszármazottja meséli el, a 22. században.


Folytatás

Minden egy almával kezdődött – Assassin’s Creed (2016)

Sokat játszottam konzolon az Assassin’s Creed játékokkal, és a filmmel kapcsolatos híreket is örömmel vettem, és bár nem moziban néztem meg, a dvd kiadás után azonnal nekiestem, hogy lássam az eszméletlen ugrásokat, akrobata mutatványokat, és azt, amiért a kritikusok egyöntetűen szidják.

Folytatás

Vén kecske is tud űrutazni – Űrcowboyok (2000)

Nehezemre esett elképzelni Clint Eastwoodot egy űrhajós filmben, így eléggé halogattam az Űrcowboyok megtekintését, de rá kellett jönnöm, hogy hatalmasat tévedtem, és bizony ez a mozi sokkal több annál, mint hogy néhány idősebb urat felküldjenek az űrbe jópofizni.

Folytatás

Végy egy nagy levegőt! – Légszomj (2015)

Amíg a The Walking Dead nem tér vissza, addig hajlamos vagyok a szereplők filmjeit bedarálni, amolyan pótlék címen. A Légszomjnál is pont ez a helyzet, mivel az egyik főszereplő Norman Reedus (a másik pedig Djimon Hounsou), ráadásul egy érdekes témát felvető sci-fi thriller.

Folytatás

Nyolc kicsi földi – Ragadozók (2010)

Nem csak a Xenomorphokért vagyok oda, hanem a Predátorokért is, így tűkön ülve vártam a folytatást – meg persze egy kicsit félve is, hiszen az Alien vs. Predator (1 és 2) filmek nem arattak valami nagy sikert –, de szerencsére Antal Nimród nem hagyott cserben, és megkaptam tőle azt a borzongást, amire vágytam.

ragadozok.3

Folytatás