A majmok bolygója- Háború (2017)

Csütörtökön végre a mozikba került a nyár egyik legnagyobb és legjobban várt blockbustere, A majmok bolygója: Háború. A film a The Planet of the Apes reboot-trilógia harmadik darabja, és mint tudjuk, a folytatások többnyire rosszabb minőségűek szoktak lenni, így sokan körömrágósan izgultak, vajon megüti-e a színvonalat a legújabb rész. Jelentjük: megütötte, sőt, minden várakozást felülmúlóan jó volt. Nem sok olyan szériáról beszélhetünk, ahol a harmadik rész jobb volt, mint az első kettő, de jelen esetben minden hozzávaló megvolt a bravúrhoz: erős (és reboot voltában is egyedi) történet, zseniális rendező, elképesztő színészi játék, tökéletesen eltalált, a film világába beszippantó zene, és a ma már kötelező elem: látvány, látvány, CGI – mindez pedig pont tökéletesen adagolva, megfelelő arányban keverve.

A filmet a második részt is jegyző Matt Reeves rendezte, a történetet Mark Bomback-kel közösen írták. Ezúttal bőven volt idejük minden részletet kidolgozni, és úgy megvalósítani, ahogy megálmodták, mert a Fox a második rész sikere után úgy döntött, megadja a szükséges időt, nem áldozzák be a minőséget a gyors siker oltárán. Így bár eredetileg 2016 nyarára tűzték ki a premiert, de ezt az alkotók kérésére elhalasztották 2017 július 14-re. Mi pedig utólag azt mondjuk: minden perc várakozás megérte.

Folytatás

A majmok bolygója: Forradalom (2014)

A 2011-es reboot óriási sikere betonbiztos alapot adott a folytatáshoz, így a korábbi forgatókönyvet jegyző Rick Jaffa és felesége, Amanda Silver nekiláthatott a következő rész megírásának. A rendezői székbe ezúttal is az első filmet rendező Rupert Wyatt került, aki azonban 2012-ben kiszállt, mert nem értett egyet a stúdió által diktált tempóval. A Fox ugyanis ragaszkodott a 2014 májusi premierhez, Wyatt pedig attól tartott, ennyi idő alatt nem tudna minőségi filmet összerakni. A helyére Matt Reeves érkezett a rendezői székbe, és hozta magával Mark Bombacket is, aki Reeveshez igazodva írta át a forgatókönyvet. A korábbi filmek színészei közül a Caesart alakító Andy Serkis szereplése be volt biztosítva, de a Willt alakító James Franco a rendezőváltás áldozata lett, Will karaktere mindössze egy régi videófelvétel erejéig látható.

A történet tíz évvel az előző rész befejezése után játszódik. A vírus mostanra megtizedelte az emberiséget, a kevés számú túlélő (javarészt a vírusra valamiért immunis emberek) elszigetelt csoportokban próbálnak életben maradni.  Miközben az emberek civilizációja hanyatlik, Caesar és majomtársai egy egyre fejlettebb települést építenek San Francisco mellett a nemzeti parkban.  A környékbeli emberek életben maradásához elengedhetetlen lenne az áram, azonban az energiaforrásaik kimerülőben vannak. Megoldást jelentene számukra, ha az erdőben található vízerőművet rendbe hozhatnák, és újra beindíthatnák, ezért egy felfedezőcsoportot indítanak a környékre, nem is sejtve, hogy a majmok területére lépnek.

Folytatás

A majmok bolygója: Lázadás (2011)

A 2001-es film megosztó kritikái után a Foxnak esze ágában sem volt újabb folytatást csinálni, úgy gondolták, ideje pihentetni az intelligens majmok témáját. Azonban egyszer csak beérkezett hozzájuk egy forgatókönyv Rick Jaffa, és felesége, Amanda Silver kezei közül, és ennek a történetnek nem tudtak ellenállni.
A forgatókönyv író- producer Jaffa 2006-ban épp új ötletet keresett, mikor egy újságcikkben olyan, háziállatként tartott csimpánzokról olvasott, akik nem voltak képesek az emberi környezethez alkalmazkodni. Egyből A majmok bolygója jutott az eszébe, és feleségével, Amandával elkezdtek egy olyan történeten dolgozni, ami az eredeti sztorit modern környezetbe ültetné át, egész más szemszögből bemutatva a majmok és emberek harcát. Az volt a céljuk, hogy olyan történetet írjanak, ami önállóan is megállja a helyét, de közben tiszteleg a korábbi filmek és a könyv előtt is. Ezt küldték meg a Foxnak, és ebből született meg 2011-ben a Rise of the Planet of the Apes, ami teljesen új alapokra helyezte a történetet, most először kifejezetten a majmok szemszögéből ábrázolva az eseményeket.

Folytatás

A majmok bolygója (2001)

Arthur P. Jacobs váratlan halála után a világ további Majmok bolygója- epizódok nélkül maradt. Látva az Alien-filmek sikerét, a Fox már a nyolcvanas évek végétől szeretett volna remake-et készíteni (a főszerepben az aktuális történettől függően olyan nevekkel, mint Arnold Schwarzenegger, Tom Cruise és Charlie Sheen). A producerek és a stúdió is úgy érezte, egy látványos, modern, új Majmok bolygója-reboot igazán nagy dobás lehetne. Ez azonban évtizedekig húzódott, számtalan forgatókönyv-verziót, rendezőt, producert és főszereplőt emésztve fel, akik hol az egymás közti ellentétek, hol pedig más produkciók miatt mondták le a feladatot.

Az első tervek alapján nem a vállalhatatlan ötödik részt folytatták volna, hanem alternatív folytatást akartak az első részhez. Ebben a – Spartacus által inspirált –verzióban a gladiátor szerepbe kényszerített emberi rabszolgákat Taylor leszármazottja vezette volna a majmok elleni lázadás során.  Azonban a tényleges előkészületek megkezdése előtt pár nappal a Fox új vezetője elkaszálta a forgatókönyvet, és annak átírását szorgalmazta. Később Peter Jackson is belenyúlt a történetbe, a gladiátor-szál helyett valamiféle reneszánsz életérzést hozva a sztoriba. Ebben a verzióban a korábbi filmek állandó szereplője, Roddy McDowall egy Leonardo da Vinci –jellegű feltaláló lett volna.  Majd újabb átírás után egy bibliai utalásokkal teli verzió született, aminek a lehetséges rendezői között Sam Raimi és Oliver Stone neve bukkant fel.

Hosszas variálás, több mint 10 év eltelte és több teljes stábcsere után végül 2000-ben Tim Burton került a rendezői székbe, megkapva az esélyt, hogy filmvászonra vigye az általa megálmodott történetet, ami azonban se nem folytatás, se nem remake, hanem az eredeti könyvhöz visszanyúló sztori volt.

Folytatás

A majmok bolygója 5. (1973)

Kevés olyan filmtörténeti mérföldkő van, mint A majmok bolygója. És kevés olyan, az elődjeihez méltatlan, kizárólag a pénz miatt létrehozott, minden szempontból felesleges folytatás van, mint A majmok bolygója 5.

A széria producer, Arthur P. Jacobs 1971-ben még úgy tervezte, hogy a ‘72-ben megjelent negyedik rész lesz a történet lezárása. A forgatókönyvet jegyző Paul Dehn úgy is írta meg a történetet, hogy az a másik három résszel kerek egészet alkosson, egyszersmind leis zárva a sztorit. De a pénz nagy úr, a Fox felülírta Jacobs korábbi elképzelését, és berendelték a folytatást. Az ötödik rész megírására ismét Dehnt kérték fel, aki az első, eredeti filmet leszámítva az összes forgatókönyvet írta (az elsőt ugyebár Pierre Boulle regénye alapján Rod Serling készítette). De Dehn egészségügyi okokból nem tudta elvállalni a feladatot, így került át a lehetőség az író páros (és egyben házaspár) John William Corrington és Joyce Hooper Corrington kezeibe, annak ellenére, hogy még soha nem írtak sci-fi filmekhez szkriptet, sőt, Joyce utólag be is vallotta, hogy mielőtt felkérték volna, soha nem látott egy részt sem A majmok bolygója szériából. Ígéretes kezdés…

Folytatás

A majmok bolygója 4. – A hódítás (1972)

A jó kiritkákat és jó bevételt hozó harmadik film után a Fox tovább ütötte a még forró vasat, és nekilátott a saga negyedik részének. A producer továbbra is Arthur P. Jacobs maradt, a forgatókönyvet pedig továbbra is az a Paul Dehn írta, akinek a második és harmadik részt is köszönhetjük. A rendezői székbe ezúttal  J. Lee Thompson került, aki már többször dolgozott együtt Jacobsszal, és már az első rész óta erős érdeklődést mutatott a széria iránt.

Folytatás

A majmok bolygója 3. (1971)

Ahogy a korábbi cikkben már boncolgattuk, a Majmok bolygója második része igen gyengére sikeredett, ami a kritikákon is meglátszott, hiszen a film átlagos értékelése alig érte el a 4/10-et. A jegypénztárak azonban mást mutattak: a rendkívül jó első film emléke, valamint Charlton Heston neve megtömte a mozikat, és kevesebb, mint 5 millió dolláros ráfordítással 19 millió dollár bevételt hozott csak Amerikában. Ez pedig a csőd szélén álló Foxnak egyet jelentett a folytatással, bármi áron. Nem törődve az előző film meglehetősen véglegesnek szánt lezárásával (ahol a Föld megsemmisül), neki is láttak a következő rész elkészítésének, ami aztán kevesebb mint egy évvel a második rész premierje után már a mozikba került.

A producer Arthur P. Jacobs a második rész íróját, Paul Dehnt kérte fel a harmadik rész forgatókönyvének megírására is, a rendezői székbe ezúttal Don Taylor került. Dehn úgy akarta megoldani a történet folytatását a Föld elpusztulása után, hogy kitalálta, Cornelius és Zira, valamint egy harmadik zseniális tudós-feltaláló csimpánz még a robbanás előtt megjavítják Taylor űrhajóját, és azon menekülnek el a pusztulás elől. Emellett az eredeti sztori írójával, Pierre Boulle-el is konzultált, és megkérte a szerzőt, hogy töltse ki a forgatókönyv hézagjait a rá jellemző szatirikus elemekkel. Dehn fontosnak érezte, hogy a filmben megjelenjenek a faji konfliktusok, de boncolgatja a nők jogait (ne feledjük, 1970-et írunk), jelen van az atomháborútól való félelem, valamint egy kis vallási utalást is belecsempészett a történetbe.

Folytatás

A majmok bolygója 2. (1970)

Avagy a kevesebb néha több…

Az ötrészes majmok bolygója-saga második történetét az első film sikerei után, 1969-ben forgatták, és közvetlenül ott folytatódik, ahol az előző rész abbamaradt. (Olyannyira közvetlenül, hogy az első rész végének több jelenetét be is vágják, ideértve a Szent Tekercsek felolvasását, Dr. Zaius és Taylor párbeszédét, majd azt, ahogy Taylor ellovagol Novával a Tiltott Zónába, ahol megtalálják a Szabadság-szobor maradványait, és Taylor ráébred, hogy a bolygó, amin jár, az maga a Föld.)

A történet főszereplője ezúttal Brent (James Franciscus), a szegény ember Charlton Hestonja, aki Taylorhoz hasonlóan szintén űrhajós, a Taylor után küldött mentőcsapat tagja. Brent űrhajója akkor csapódik be, mikor Taylor épp belovagol a Tiltott Zónába Novával. Brent, az egyetlen túlélő Taylor és csapata felkutatására indul a számára idegennek vélt bolygón. Elsőként a lovon érkező Novával találkozik, akinél megtalálja Taylor dögcéduláját, ezért úgy hiszi, a lány el tudja őt vezetni az űrhajóshoz. Azonban Majomvárosban köt ki, ahol rájön, hogy ezen a bolygón a majmok uralkodnak.

Folytatás

Predator- A Ragadozó (1987)

Június 12-én volt kereken 30 éve, hogy a mozikba került filmtörténelem egyik legnagyobb klasszikusa, a Predator. A jeles évforduló alkalmából pedig épp ideje, hogy kicsit boncolgassuk a videotékák örök toplistás darabjának értékeit és bibijeit.

A Ragadozó azon filmek közé tartozik, amiknek a cselekményét nem szükséges senkinek se bemutatni, és nem csak azért, mert úgyis mindenki ismeri, hanem mert nem a történet a legfontosabb benne, de azok kedvéért, akiknek megkoptak az emlékeik, kicsit felelevenítjük a sztorit.

Folytatás

Minden fohász meghallgatott – Wonder Woman (2017)

Nagyon régóta vártam a Wonder Woman nagyfilmre, ugyanakkor rettegtem is tőle – féltem, hogy rossz lesz, féltem, hogy megint úgy adják el, hogy az alkotók mennyire nő központúak, miközben egy női szereplőn kívül nem sok lesz. És féltem, mert cosplayesként majd’ három hónapig építettem egy páncélt egy olyan filmből, amit még nem is láttam. Aztán beültünk Cathyvel a filmre, és negyed óra sem telt el, mire tudtam, hogy minden félelmem felesleges volt, mert ez az a szuperhősös film, amire vártam, ez az a DC adaptáció, amire vártam, és ez az a női központú film, amire vártam. És ez az a történet, amire a világnak szüksége van!

Folytatás