Viszlát Alice! – A Kaptár: Utolsó fejezet (2016)

Tudom, hogy azon kevesek közé tartozom, akik nagy rajongói a Resident Evil filmes adaptációnak – a kezdetek óta követem a szériát, és bár tisztában vagyok a hibáival, mégis összeszorult a gyomrom, mikor kiderült, hogy az Utolsó fejezet véget vet Alice kalandjainak. Ezért is húztam el a film megtekintését addig a pontig, amíg már nem bírtam és végül meg kellett néznem. Ezúttal a pörgés alábbhagyott, és a karakterekre sem szántak annyi filmet az alkotók, cserébe egy olyan kerek egésszé formálták a Resident Evil filmeket, amire senki sem számított.

Folytatás

A nyelv, mint fegyver – Érkezés (2016)

Bevallom, a negatív kritikák hatására húztam az Érkezés megtekintését ilyen sokáig, és ismét bebizonyosodott számomra, hogy nem kell az ilyenekre hallgatnom – pont, ahogy a Terminator Genesys esetében sem kellett volna. Az Érkezés ugyanis egy kiváló sci-fi, ami okos, logikus, és olyan szinten ötvözi a drámát a tudománnyal, mint előtte még senki.

Folytatás

Szárnyas fejvadász 2049 (2017)

Egy hete fut a mozikban a filmtörténelem egyik legnagyobb klasszikusának, a Szárnyas fejvadásznak a folytatása. Ennyi idő elteltével már nagyjából megjósolható, hogy egy film sikeresnek számít-e, és bár a nézői értékelései magasak, Ridley Scott legújabb produkciója egyértelműen bukásnak számít anyagilag, mindössze töredékét hozva be a gyártási költségeknek – és ezzel kísértetiesen hasonlít az első filmre.

A történet közvetlenül az előzményfilmre épít, így muszáj röviden feleleveníteni annak sztoriját is.

Folytatás

Egyenesen át (2017)

Mindenki tud mondani legalább egy olyan filmet a sci-fi/horror műfajában, ami korszakalkotó, időtálló, és a nagyközönség (majdnem) osztatlanul rajong érte. Ilyen például A dolog John Carpentertől.

Biztos vagyok benne, hogy ugyanakkor mindenki tud mondani legalább egy olyan filmet is, amit régen istenített, zseniálisnak érzett, de pár évtized távlatából újranézve már korántsem tartja annyira értékes alkotásnak. Nálam ilyen az Egyenesen át 1990-es változata. Maga az ötlet, hogy az emberek kísérletezzenek a halálba való átlépéssel, majd a felélesztéssel, ebben a formában nem csak újszerű volt, hanem reális is (olyannyira, hogy hasonló kutatások folytak már és jelenleg is folynak a tudományos világ berkein belül), így a film alapgondolata igencsak izgalmas volt. A színészek játékára sem lehetett panasz, és a kilencvenes évek elején még ez a fajta kamerakezelés is kimondottan menőnek számított. Tiniként láttam először a filmet, és imádtam. Aztán most, több évtized elteltével, a közelgő remake apropóján ismét elővettem, de az újranézés elég szomorú eredménnyel zárult: egy régi bálvány esett le a piedesztálról, mert mai szemmel ez a film unalmas, logikátlan és értelmetlen katyvasz. Tény, hogy az unalom legfőbb oka, hogy az elmúlt évtizedekben a brutálisabbnál brutálisabb horrorok az egekbe lőtték az ingerküszöbünket, de ez sem menti fel a filmet a hibákat és zűrzavart illetően.

Folytatás

Élet

Mi történik, ha felcsigáz minket egy űrhajós film előzetese? Hát, legtöbb esetben nem ugorja meg a szintet, amit remélünk. Ennek ellenére nem szoktam ilyen szkeptikus lenni, mert naív vagyok, és lelkesen várom, hogy végre láthassam, aztán vagy csalódást okoz vagy nem. Nos, ebben az esetben a “vagy igen” esete áll fenn.

 

Folytatás

A majmok bolygója- Háború (2017)

Csütörtökön végre a mozikba került a nyár egyik legnagyobb és legjobban várt blockbustere, A majmok bolygója: Háború. A film a The Planet of the Apes reboot-trilógia harmadik darabja, és mint tudjuk, a folytatások többnyire rosszabb minőségűek szoktak lenni, így sokan körömrágósan izgultak, vajon megüti-e a színvonalat a legújabb rész. Jelentjük: megütötte, sőt, minden várakozást felülmúlóan jó volt. Nem sok olyan szériáról beszélhetünk, ahol a harmadik rész jobb volt, mint az első kettő, de jelen esetben minden hozzávaló megvolt a bravúrhoz: erős (és reboot voltában is egyedi) történet, zseniális rendező, elképesztő színészi játék, tökéletesen eltalált, a film világába beszippantó zene, és a ma már kötelező elem: látvány, látvány, CGI – mindez pedig pont tökéletesen adagolva, megfelelő arányban keverve.

A filmet a második részt is jegyző Matt Reeves rendezte, a történetet Mark Bomback-kel közösen írták. Ezúttal bőven volt idejük minden részletet kidolgozni, és úgy megvalósítani, ahogy megálmodták, mert a Fox a második rész sikere után úgy döntött, megadja a szükséges időt, nem áldozzák be a minőséget a gyors siker oltárán. Így bár eredetileg 2016 nyarára tűzték ki a premiert, de ezt az alkotók kérésére elhalasztották 2017 július 14-re. Mi pedig utólag azt mondjuk: minden perc várakozás megérte.

Folytatás

A majmok bolygója: Forradalom (2014)

A 2011-es reboot óriási sikere betonbiztos alapot adott a folytatáshoz, így a korábbi forgatókönyvet jegyző Rick Jaffa és felesége, Amanda Silver nekiláthatott a következő rész megírásának. A rendezői székbe ezúttal is az első filmet rendező Rupert Wyatt került, aki azonban 2012-ben kiszállt, mert nem értett egyet a stúdió által diktált tempóval. A Fox ugyanis ragaszkodott a 2014 májusi premierhez, Wyatt pedig attól tartott, ennyi idő alatt nem tudna minőségi filmet összerakni. A helyére Matt Reeves érkezett a rendezői székbe, és hozta magával Mark Bombacket is, aki Reeveshez igazodva írta át a forgatókönyvet. A korábbi filmek színészei közül a Caesart alakító Andy Serkis szereplése be volt biztosítva, de a Willt alakító James Franco a rendezőváltás áldozata lett, Will karaktere mindössze egy régi videófelvétel erejéig látható.

A történet tíz évvel az előző rész befejezése után játszódik. A vírus mostanra megtizedelte az emberiséget, a kevés számú túlélő (javarészt a vírusra valamiért immunis emberek) elszigetelt csoportokban próbálnak életben maradni.  Miközben az emberek civilizációja hanyatlik, Caesar és majomtársai egy egyre fejlettebb települést építenek San Francisco mellett a nemzeti parkban.  A környékbeli emberek életben maradásához elengedhetetlen lenne az áram, azonban az energiaforrásaik kimerülőben vannak. Megoldást jelentene számukra, ha az erdőben található vízerőművet rendbe hozhatnák, és újra beindíthatnák, ezért egy felfedezőcsoportot indítanak a környékre, nem is sejtve, hogy a majmok területére lépnek.

Folytatás

A majmok bolygója: Lázadás (2011)

A 2001-es film megosztó kritikái után a Foxnak esze ágában sem volt újabb folytatást csinálni, úgy gondolták, ideje pihentetni az intelligens majmok témáját. Azonban egyszer csak beérkezett hozzájuk egy forgatókönyv Rick Jaffa, és felesége, Amanda Silver kezei közül, és ennek a történetnek nem tudtak ellenállni.
A forgatókönyv író- producer Jaffa 2006-ban épp új ötletet keresett, mikor egy újságcikkben olyan, háziállatként tartott csimpánzokról olvasott, akik nem voltak képesek az emberi környezethez alkalmazkodni. Egyből A majmok bolygója jutott az eszébe, és feleségével, Amandával elkezdtek egy olyan történeten dolgozni, ami az eredeti sztorit modern környezetbe ültetné át, egész más szemszögből bemutatva a majmok és emberek harcát. Az volt a céljuk, hogy olyan történetet írjanak, ami önállóan is megállja a helyét, de közben tiszteleg a korábbi filmek és a könyv előtt is. Ezt küldték meg a Foxnak, és ebből született meg 2011-ben a Rise of the Planet of the Apes, ami teljesen új alapokra helyezte a történetet, most először kifejezetten a majmok szemszögéből ábrázolva az eseményeket.

Folytatás

A majmok bolygója (2001)

Arthur P. Jacobs váratlan halála után a világ további Majmok bolygója- epizódok nélkül maradt. Látva az Alien-filmek sikerét, a Fox már a nyolcvanas évek végétől szeretett volna remake-et készíteni (a főszerepben az aktuális történettől függően olyan nevekkel, mint Arnold Schwarzenegger, Tom Cruise és Charlie Sheen). A producerek és a stúdió is úgy érezte, egy látványos, modern, új Majmok bolygója-reboot igazán nagy dobás lehetne. Ez azonban évtizedekig húzódott, számtalan forgatókönyv-verziót, rendezőt, producert és főszereplőt emésztve fel, akik hol az egymás közti ellentétek, hol pedig más produkciók miatt mondták le a feladatot.

Az első tervek alapján nem a vállalhatatlan ötödik részt folytatták volna, hanem alternatív folytatást akartak az első részhez. Ebben a – Spartacus által inspirált –verzióban a gladiátor szerepbe kényszerített emberi rabszolgákat Taylor leszármazottja vezette volna a majmok elleni lázadás során.  Azonban a tényleges előkészületek megkezdése előtt pár nappal a Fox új vezetője elkaszálta a forgatókönyvet, és annak átírását szorgalmazta. Később Peter Jackson is belenyúlt a történetbe, a gladiátor-szál helyett valamiféle reneszánsz életérzést hozva a sztoriba. Ebben a verzióban a korábbi filmek állandó szereplője, Roddy McDowall egy Leonardo da Vinci –jellegű feltaláló lett volna.  Majd újabb átírás után egy bibliai utalásokkal teli verzió született, aminek a lehetséges rendezői között Sam Raimi és Oliver Stone neve bukkant fel.

Hosszas variálás, több mint 10 év eltelte és több teljes stábcsere után végül 2000-ben Tim Burton került a rendezői székbe, megkapva az esélyt, hogy filmvászonra vigye az általa megálmodott történetet, ami azonban se nem folytatás, se nem remake, hanem az eredeti könyvhöz visszanyúló sztori volt.

Folytatás

A majmok bolygója 5. (1973)

Kevés olyan filmtörténeti mérföldkő van, mint A majmok bolygója. És kevés olyan, az elődjeihez méltatlan, kizárólag a pénz miatt létrehozott, minden szempontból felesleges folytatás van, mint A majmok bolygója 5.

A széria producer, Arthur P. Jacobs 1971-ben még úgy tervezte, hogy a ‘72-ben megjelent negyedik rész lesz a történet lezárása. A forgatókönyvet jegyző Paul Dehn úgy is írta meg a történetet, hogy az a másik három résszel kerek egészet alkosson, egyszersmind leis zárva a sztorit. De a pénz nagy úr, a Fox felülírta Jacobs korábbi elképzelését, és berendelték a folytatást. Az ötödik rész megírására ismét Dehnt kérték fel, aki az első, eredeti filmet leszámítva az összes forgatókönyvet írta (az elsőt ugyebár Pierre Boulle regénye alapján Rod Serling készítette). De Dehn egészségügyi okokból nem tudta elvállalni a feladatot, így került át a lehetőség az író páros (és egyben házaspár) John William Corrington és Joyce Hooper Corrington kezeibe, annak ellenére, hogy még soha nem írtak sci-fi filmekhez szkriptet, sőt, Joyce utólag be is vallotta, hogy mielőtt felkérték volna, soha nem látott egy részt sem A majmok bolygója szériából. Ígéretes kezdés…

Folytatás