Változások kora (1995)

Lehet, hogy manapság Robert Downey Jr. nevét hallva rögtön Vasemberre és Sherlock Holmesra asszociálunk, azonban a színész már jóval ezek a szerepek előtt is alkotott nagyokat – az egyik filmjéről, a Chaplinről egyszer már regéltem is. Most pedig következzen egy másik alkotás, szintén a kilencvenes évekből, a Változások kora.

Folytatás

Arthur király – A kard kipofozott legendája

Arthur király, az Excalibur és a kerekasztal legendáját jó eséllyel mindannyian ismerjük, készült már egy rakás feldolgozás is róla, ahol többé-kevésbé az ’eredeti’ verzió maradt reflektorfényben, ám Guy Ritchie nem finomkodott ennyire, új köntöst adott a poros történetnek.

Folytatás

A Karib-tenger kalózai – A Holtak Kincse

„Az árny, a végzet árnya!”

Folytatás

A Karib-tenger Kalózai – A Fekete Gyöngy Átka

„Igyunk hát pajtás, Yo-ho!”

Folytatás

Gladiátor (2000)

A Gladiátor megkapó látványvilággal rendelkező film, ami egy letűnt kort kíván bemutatni és egy örök eszmét – eredeti szálakon elindulva majd kicsit megspékelve ezeket. Kiemelnék ebből néhány gondolatot melyek mentén elmélkedhet az, akinek erre kedve van.

Folytatás

Grimm (2005)

Bár hozzá vagyunk szokva a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”-hoz, a tündérmesék eredeti – már ha mondhatok ilyet – verziói messze nem voltak bájosak. Ezek sötét, rémisztő történetek, olyan elemekkel, amiket manapság lazán a horror kategóriájába sorolnánk. És pont ez az, amire a Grimm emlékeztetni próbál minket, több-kevesebb sikerrel.

Folytatás

Jackie (2016)

Mindig is szerettem az életrajzi drámákat, így az ilyenekkel alapból könnyű levenni engem a lábamról, ám a Jackie-nek sikerült még a megszokottnál is magasabbra tennie a lécet.  Más szóval érik Natalie Portmannek az a második Oscar – mondjuk nem is számítottunk másra.

Folytatás

Lady W botrányos élete (2015)

Érdekes történelmi társadalomkritika, ami végtelen unalomba fordul.

Folytatás

Minden a szerelemmel kezdődik – Veszedelmes viszonyok (1988)

A kosztümös filmeket nem lehetne a kedvenc műfajomnak nevezni, mégis a Veszedelmes viszonyok – ami, ebbe a műfajba tartozik – az egyik kedvenc filmem, ehhez persze nagyban hozzájárul a parádés szereposztás, a hihetetlen színészi munka, az érdekes történet, na meg egy nagyadag undor a részemről, már ami az akkori társadalmi berendezkedést vagy a nők helyzetét érinti.

Folytatás