Iny Lorentz – A vándorszajha sorozat

Bevallom töredelmesen, hogy a történelem, legalábbis az a tipikus iskolai keretek között tanulható, általánosságban vett történelem sosem állt túl közel hozzám. Ennek ellenére az Iny Lorentz álnéven író német szerzőpáros – Iny Klocke és Elmar Wohlrath – történelmi regényei fél oldal után magukkal ragadnak és észrevétlenül ismertetnek meg a világtörténelem egy-egy részletével.

Folytatás

Jessie Burton: Múzsa

„Az írásom én magam vagyok. Szóval, ha nem jó, én sem vagyok az.”

A babaház úrnője értékelésemben azt írtam, hogy bérelt helye lesz a könyvespolcomon az írónő következő könyvének. Hát az sajnos nincs, mert már karácsonykor is tele volt, de nagyon nagy lelkesedéssel fogadtam a megjelenését.

Folytatás

Richelle Mead: The Glittering Court

glitteringcourt

Richelle Mead könyvei mindig is közel álltak a szívemhez, bár legutóbbi regényének, a Soundlessnek nem igazán sikerült magával ragadnia (azzal a kötettel még mindig küzdök). Azonban a The Glittering Court egy az egyben kiküszöbölte ezt a csorbát.

Folytatás

Mary Robinette Kowal: Tünékeny illúziók – Bűbájoló történet

shades of milk and honey

Azt hiszem, azon kevés romantikus lélek közé tartozom, akinek nem a szíve csücske se a Büszkeség és balítélet, se a hasonló, régenskori lányregények – ám Mary Robinette Kowal regénye mégis magával ragadott.

Folytatás

Esther Friesner: Sphinx’s Princess

sphinxsprincess

Ezzel a könyvvel is pontosan úgy jártam, mint a Cleopatra’s Moonnal – azért olvastam el, mert egyszer már átrágtam magamat egy Nefertiti –élettörténeten, és most kíváncsi voltam, hogy mások hogyan dolgozták fel a témát. És az a helyzet, hogy ebben az esetben is jobban tetszett az, amit először olvastam, mint a Sphinx’s Princess.

Folytatás

Vicky Alvear Schecter: Cleopatra’s Moon

cleopatrasmoon

A történelmi regények – főleg azok, amik női főhősökkel dolgoznak – mindig is érdekeltek, Michelle Moran Kleopátra lánya című kötete pedig kifejezetten magával ragadott. Ezért mikor megtudtam, hogy egy másik írónő is feldolgozta a témát, ám ezúttal Young Adult szempontból – mondjuk, hogy ez mit is jelent, azt továbbra sem tudom biztosan –, tudtam, hogy ezt a könyvet muszáj lesz beszereznem.

Folytatás

Philippa Gregory: A Sötétség Rendje

sötétségrendje

Ha egy alapvetően felnőtteknek alkotó író ifjúsági sorozatba kezd, az elsülhet így is, úgy is. Nos, a Sötétség Rendje megragadt valahol a kettő közt, és egy erős közepes szintet hoz.

Folytatás

Tibor Fischer: A béka segge alatt

underthefrog

Kicsit fura ugyan egy magyar fiúkról szóló, Magyarországon játszódó, tipikus, magyar fekete humorral megírt regényt eredeti angol nyelven olvasni, de azért nem tagadom, dagadt kicsit a mellem.

Folytatás

Arthur Phillips – Az Egyiptológus

Kevés olyan könyv volt még az életemben, amit nem bírtam letenni, de az Egyiptológust néha tényleg úgy kellett kivenni a kezemből. Még aki nem is szereti annyira a krimi műfaját, vagy épp Egyiptom nem vonzza, annak is lehet egy igazi élményt adó mű. Minden tiszteletem Arthur Phillipsnek, és a fantázájának, hogy kissé Agatha Christies módra bár, de remekül vegyítette az ókori miszticizmust és sejtelmességet, a húszas évek klasszikus krimijének hangulatával.

Folytatás

Michelle Moran – Nefertiti

nefertiti

Ez volt a harmadik regény, amit a szerzőnőtől olvastam – bár valójában ezzel a könyvvel debütált –, és ez a történet is pontosan hozta azt, amit az előző kettőben annyira szerettem: az erős női karaktereket, a hatalmi harcokat, és a szemkápráztató történelmi portrét.

Folytatás