Whoopi Goldberg: Ha valaki azt mondja, „kiegészítesz engem”, fuss el! (2015)

Soha nem gondoltam volna, hogy pont Whoopi Goldbergtől fogok párkapcsolati tanácsokat hallani, és még bólogatok is majd hozzá. Pedig a híres színésznő pontosan ezt érte el nálam a Ha valaki azt mondja, „kiegészítesz engem”, fuss el! című könyvével, ráadásul mindezt olyan játszi könnyedséggel, hogy szinte észre sem vettem. Számomra egyáltalán az is újdonság volt, hogy Whoopinak jelent már meg könyve, az meg főleg meglepett, hogy néhány kollégájával ellentétben ő nem életrajzi regényt, hanem – a jelen alkotás mellett –, leginkább gyerekeknek szóló könyveket ad ki.

Folytatás

Erre jutott a Disney – Szépség és a Szörnyeteg (2017)

Hosszú-hosszú a történetem ezzel a történettel. Kezdjük ott, hogy korábbi egyetemi pályafutásom legelején találkoztam a ténnyel, hogy a A szépség és a szörnyeteg eredetije 1756-ból, egy francia író, Jeanne-Marie Leprince de Beaumont tollából származik. Három évvel később ebből a témából szakdolgoztam, és ennek apropóján az istenített 1991-es Disney mesét a legnagyobb szeretet mellett cincáltam darabokra. Nem túlzok tehát, ha azt mondom, attól a pillanattól fogva, hogy megjelentek az első képek, tenyeremet dörzsölgetve vártam a Szépség és a Szörnyeteg élőszereplős Disney feldolgozást – és titkon reméltem, hogy sikerül végrehajtaniuk azt a csodát az adaptációval, amelyet két éve a Hamupipőke (2015) esetében is láthattunk, hogy kapunk egy jól átgondolt, motivált, árnyalt(abb) karakterekkel dolgozó és aránylag logikusan felépített, felnőttek számára is emészthető történetet. Úgy gondolom, ennek a legújabb A szépség és a szörnyeteg adaptáció messzemenőkig eleget is tett.

Folytatás

A terminátor 30 éve

Tudom, tudom. Ha már akció-karácsonyt tart az ember lánya, Die Hardot illik nézni, de ennyire nem vagyok jólnevelt. Így aztán, amikor kipipáltam a karácsonyi Igazából szerelmezést és a Grincset is, valami akciódús néznivaló után… khm… néztem, és akkor ötlött fel bennem, hogy tulajdonképp gyerekkorom elcsípett jelenetei óta nem láttam soha egészben a Terminátor-sorozatot, pedig tavaly ünnepelte a szétkritizált 5. részt. Így aztán, és mert ettől függetlenül személyes szálak fűznek a Terminátorhoz, amely história már nálamnál, de még a nővéremnél is idősebb, úgy döntöttem, hogy ideje ezt a súlyos mulasztást pótolni és 2016 utolsó erejével elbúcsúztatni a bakancslistámról ezt a klasszikust.

Folytatás

Supergirl (2015 – ) Első évad

Mivel közeledik a sorozat hazai debütálása, illetve néhány hónapon belül érkezik a második évad is eredeti nyelven, arra jutottam, ideje írni a Supergirl első évadjáról egy rövid áttekintést. Hogy a pilot milyen többszörösen kaotikusra és kapkodóra sikerült, arról olvashattatok már Orlissától, aki tökéletesen kifejti, mi mindenért váltott ki ambivalens érzéseket ez a nyitány. Mentségére legyen mondva, hogy idő előtt került ki az alkotók keze közül, így nem volt idejük azt kikúrálni a gyerekbetegségeiből. Ennek ellenére mégis úgy döntöttem inkább félreteszem a sorozatot és csak azért vettem elő, mert kifutottam a többiből, amit követtem. De mikor elővettem, igen jól tettem.

  supergir 2 Folytatás

2015-ös év kedvenc mozijai

Lezárult a 2015-ös év, és egyúttal egy igen erős mezőny is a mozik világában. Szerkesztőségünk tagjai igyekeztek minél több premieren részt venni, és ezekről véleményt nyilvánítani. Akadtak nagy csalódások (Vadregény, Star Wars: Az ébredő erő), igazi meglepetések (Kéjlak, A Hangya), borítékolható kedvencek (Chappie, Bosszúállók: Ultron kora). Most rajtam a sor, hogy elkészítsem a „2015-ös év kedvencei” listámat.

Folytatás

Életfogytiglan – Szemekbe zárt titkok (2015)

MV5BMjE0ODU1NDE0Ml5BMl5BanBnXkFtZTgwNzc4Njc3NjE@._V1_SX214_AL_

Egy tizenhárom éven átívelő nyomozás, a jog útvesztői, személyes bosszú – többek között ezekről szól a Szemekbe zárt titkok, ami az azonos című argentin film amerikai remake-je. Akik szerették az eredetit, azoknak ez is tetszeni fog, bár meglepetést nem okoz majd. Azoknak pedig, akik nem látták az argentin verziót, igazi thriller-élményben lehet részük.

Folytatás

Vissza a jövőbe (1985) digitálisan felújított változat (2015)

Lehet mondani, hogy ez az év már ennek a filmnek (illetve főleg a 2. részének) a bűvöletében telt és nem ok nélkül, hiszen zseniális és tökéletesre komponált alkotás – no nem tér-idő kontinuum és az időutazás tudományos alapjai felől nézve, hanem inkább a történet és a pszichés valóság szempontjából, de egy filmtől talán ez a legfontosabb, ami elvárható. Így aztán, ismerve az eredetit, izgatottan ültem be a moziba, várva azt, hogy elkápráztassanak ennek a klasszikusnak a mai kor digitális technológiája által feltuningolt változatával, ugyanakkor kicsit félve, hogy Hollywood a nagy buzgalomban túllő a célon és agyon CGI-ozza ezt a művet.

bf1

Folytatás

A marsi, avagy nem szeretem én az új neveket – Mentőexpedíció (2015)

Ha egy film a Földünk vöröslő testvérbolygójáról szól, akkor azt nekem mindenképpen látnom kell, ennek okán sokszor belefutok gyenge filmekbe (A Mars szelleme), vagy éppen zseniálisakba (Mars mentőakció), de amit A marsi – akkor sem hívom Mentőexpedíciónak! – nyújtott, az messzemenően a legjobb, amit ebben a műfajnak nem nevezhető sci-fis szegletben láttam.

marsi.2

Folytatás

Ezért nincsenek Marslakók – Mentőexpedíció (2015)

Nem tudom, mire számítottam, amikor a mozi terembe beültem, de biztosan nem erre. Mert ha már űrkatasztrófa-film, akkor legyen akció és dráma. Gondolhatnánk. Aztán jött egy merész Andy Weir és másképp gondolta, az ötletére pedig akadt vevő és rendező Ridley Scott személyében és összehoztak valami egészen rendkívülit.

marsi1

Folytatás