A dolgok állása (2003), 1. évad

Az, hogy a britek tudnak jó krimisorozatot készíteni, sosem volt kérdés, de hogy minisorozat formájában is jól megállják a helyüket? Nos, A dolgok állása egy remek munka, csak éppen nem pont úgy, mint ahogy a készítők szerették volna.

Folytatás

Öt valóban nézhető romantikus vígjáték

Még valamikor a nyár folyamán anyum rábukkant egy, „Tíz romantikus vígjáték, amit látnod kell” címszó alatt futó listára, és ragaszkodott hozzá, hogy végigzongorázzuk a rajta lévő filmeket – hát, maradjunk annyiban, hogy a tízből volt talán három, amit végig is bírtunk nézni. A rom-kom műfaj alaphelyzetben sem éppen a kiemelkedő minőségű alkotáskról szól, de a listán szereplő filmek nagy része még ennek a tudatában is kiverte nálam a biztosítékot. Így hát, bár nem vagyok a műfaj die-hard rajongója, úgy döntöttem, én is összerakom a saját rom-kom listámat, rajta olyan filmekkel, amiket valóban megéri megnézni.

Folytatás

A Karib-tenger Kalózai – A Világ Végén

„Fel a lobogót!”

Folytatás

A Karib-tenger kalózai – A Holtak Kincse

„Az árny, a végzet árnya!”

Folytatás

Haljon a királynő! – Haláli Hullák Hajnala

Sokan a Zombieland-et tartják a legjobb zombi horror paródiának, ám ezt megcáfolja a 2008-as Dance of the Dead, valamint a mai cikkünk fő tárgya, a 2004-es Shaun of the Dead vagy magyarul a Haláli hullák hajnala. Szóval ütőt a kézbe, Jaguart beizzítani, indul a zombihorda leverése kocsma stílusban.

Haláli hullák hajnala1

Folytatás

Kicsi a bors és uncsi – Rango (2011)

Nagy reményeket fűztem a Rango című animációs filmhez, a trailer pedig csak tovább fokozta várakozásomat, ám a film nagy csalódást jelentett – Johnny Depp már régóta nem a megbízhatóságáról híres (aki látta az Into the Woodsot, az tudja miért).

rango

Folytatás

Ezúttal tényleg titánokkal – A titánok haragja (2012)

Egyszer volt, hol nem volt Perszeusz, az ókori görög mondavilág hőse, aztán ez a hős egyszer csak egy nyolcvanak évekbeli moziban találta magát, ami bár technikailag sok kívánni valót hagyott maga után, mégis üdítően új színfoltot vitt a filmek közé. Aztán a huszonegyedik században a remake-ek korszakában ismét feléledt a hős, sosem látott grafikai munkákkal, ám a korábbiaktól eltérően itt, gyakorlatilag minden hibádzott a filmben, a látványon kívül, aztán ebből a trehány munkából az álomgyár alkotói elkészítették a folytatást is, egy fokkal jobb minőségben, viszont ez még mindig kevés ahhoz, hogy értékelhető mozinak tekinthessük Perszeusz legújabb harcát.

Folytatás

Van, ami akkor jó, ha nem emlékeztet az eredetire: Az emlékmás (2012)

Nem lett volna olyan rossz ez a film, ha nem a korábbi, 1990-es, Arnold Schwarzenegger nevével fémjelzett Emlékmás elemeit próbálja meg majmolni, hanem egy teljesen önálló világot teremt – de úgy a kutya sem nézte volna meg a mozikban. Íme a történet arról a történetről, ami egy korábbi történetből született.

emlekmas.2012.1

Folytatás

Büszkeség és Bányászélet (2014)

pride_pic1

A homoszexualitás fogalma nagy általánosságban hadilábon áll a társadalommal – vagyis, inkább fordítva. Ugyan ez a fajta viselkedésmód már változóban van, még mindig bőven akadnak olyanok, akik nem képesek elmenni amellett, hogy egyes embertársaik a saját nemükhöz vonzódnak. Én itt és most nem akarok a témával kapcsolatban állást foglalni, mindössze erre a tényre akartam rávilágítani, hiszen ez a probléma adja az alapját a Büszkeség és Bányászélet – angolul Pride – című filmnek.

Folytatás

Viszlát, és kösz a halakat – Galaxis útikalauz stopposoknak, a film (2005)

Az ember azt hiszi, hogy ő a legintelligensebb a Földön. Valójában csupán a harmadik – a második helyezettek a delfinek, akik tudnak a közelgő világvégéről, de hiába próbálnak figyelmeztetni minket, az emberi faj túl primitív, hogy megértse szofisztikált nyelvüket. E szomorú tényről énekelnek musical betétet a delfinek a Galaxis útikalauz stopposoknak filmadaptációjának nyitányában. Kel még ennél többet mondanom?

galaxis film 1

Folytatás