Jean-Christophe Grangé: A lelkek erdeje

*** SPOILERVESZÉLY ***

Nem vagyok krimi rajongó. Thriller rajongó még úgy sem. Akkor mégis hogy került a látókörömbe A lelkek erdeje? Nemes egyszerűséggel egy félreértés kapcsán.
2011-ben – a kötet magyarországi megjelenésekor – megláttam a borítóját, elolvastam a címét (szigorúan ennyit, se a borítón lévő egyéb szöveget, se fülszöveget, se semmit) és beleszerettem. Akartam ezt a könyvet. A borító és a cím alapján azt hittem, hogy ez egy misztikus fantasy történet lesz, de idén – amikor 6 év elteltével megszereztem végre és elkezdtem olvasni – rájöttem, hogy ez a könyv a krimi és a thriller szerelemgyermeke.

Folytatás

A szolgálólány meséje (1990)

Avagy azé a világ, aki teleszüli?

Az HBO az idén debütáló műsoraiban rendre erős és provokatív, a nőket mikro- vagy makroszinten érintő témákat boncolgat. A Hatalmas kis hazugságok után nemrég új sorozat startolt el a csatorna műsorán, A szolgálólány meséje címmel. Hamarosan a megrázó, sokak idegrendszerét felforgató sorozatot is górcső alá fogjuk venni, azonban először érdemes megvizsgálni az előzményeit, ugyanis a tízrészes sorozat nem önálló ötlet, még csak nem is első feldolgozás. Margaret Atwood 1985-ben megjelent azonos című regénye már készült egy film 1990-ben, elsőként érdemes ezzel foglalkozni.

​A történet a közeli jövőben, egy Gilead Köztársaság nevű vallási fundamentalista államban játszódó disztópia (vagyis negatív jövőképet festő utópia). Ebben a világban túl vagyunk egy óriási, mindent felforgató háborún, emellett erős atomszennyezés sújtotta az embereket, ami miatt  a nők többsége meddővé vált. Ilyen körülmények között rendkívüli értéket képvisel az, aki még nemzőképes. Azonban az értékes dolgoknak ritkán van szabad akaratuk, többnyire birtokolni szokás őket (lásd: Mad Max: A harag útja), itt sincs ez másként. Az államot a hadsereg és a vallás szigorú kettős rendszere uralja, minden a katonaság és a papság kezében van, ami egyértelműen férficentrikus világot épít ki, ahol a nők csak tárgyak. Az emberek kasztokba vannak osztva. A férfiak egy része az uralkodó osztályhoz tartozik (jellemzően a hadsereg emberei), ők gyakorlatilag bármit megtehetnek, övék a hatalom. A többi férfi kiszolgáló személyzet: kertész, sofőr, közhatona, szerelő, termelő.

Folytatás

Dave Eggers: A Kör

…Nem, nem az a Kör, amiben az erősen fodrászra szoruló kiscsaj kimászik a tévéből. Nem ebben nincsenek démonok, meg egyéb horrorisztikus dolgok – viszont állítom, hogy ettől függetlenül van olyan rémisztő, mint a kedves névrokon.

Folytatás

A fehér király – a vasvillás árnyékában

Dragomán György bestsellere szolgált névadó forrásként a 2017.március 9-én bemutatott angol-német-svéd-magyar drámához, de hogy ezen kívül a filmnek mi köze van a könyvhöz, az egy elég érdekes kérdés. Mármint ha kérdés lehet az, hogy a kiragadott mozzanatok kifordított árnyait mégis hogyan definiálhatjuk. Igazándiból talán inkább arról érdemes gondolkodni, hogy vajon mi értelme lehetett egyáltalán összehozni ezt a két művet a marketinges szempontokon kívül.

Folytatás

A szépész és a szörnyeteg (1997)

MSDBEAN EC091

Alapjáraton nem igazán lehet romkomokkal lekenyerezni, ám úgy tűnik, FranDrescherrel nekem bármit el lehet adni.

Folytatás

A világ a gyerekekkel is kegyetlen – Sally Gardner: A Hold legsötétebb oldala

Manapság egyre nagyobb a nyers és kegyetlen gyerekregények száma a piacon. A gyermekirodalom kitörni látszik a tabuk és az idealizálás hagyományából – sokan végre belátják, hogy a súlyos problémáktól nem úgy óvjuk meg a gyerekeket, hogy nem beszélünk róluk. Sőt, mi több, megjelent egy olyan vonulat, melyben a nehéz tematikákhoz kíméletlenül őszinte hang társul. Ide tartozik Sally Gardner, brit írónő méltán díjazott regénye, A Hold legsötétebb oldala.

hold 1

Folytatás