Sír a cosplayes lelkem – A Nagy Fal (2016)

Néha szükség van, hogy a kritikus rossz filmeket is nézzen, mert szerintem igazán az ilyen alkotásoknál lehet megmutatni, hogy mennyire csípős is tud lenni a nyelvünk. A Nagy Fal azonban még a csípős nyelvre sem méltó, és igazából azon túl, hogy semmilyen, nehéz róla beszélni, de azért fáj a szívem, mert ebből a storyból, ezzel a költségvetéssel és színészekkel bizony remek mozit lehetett volna kihozni.

Folytatás

Farkas ellen jó a balta – Howl (2015)

Ez a film még képes velem elhitetni azt, hogy a vérfarkasok/farkasemberek még nem teljesen pincsisedtek el. Mert, amit ebben a majd kilencven percben átéltem az kamatostul visszahozta a régi kegyetlen és részvét nélküli vérengző szörnyeket a sírjukból.

Folytatás

Mozipremierek 2017.07.20.

Dunkirk

Folytatás

Mozipremierek 2017.07.13.

A majmok bolygója – Háború (War for the Planet of the Apes)

Folytatás

Fúj, fúj és fúj – Éjféli etetés (2008)

Úgy tűnik Bradley Cooper nem a kabala-színészem, ugyanis a filmjeiben mostanság rendre csalódom, ott volt A Szupercsapat vagy a Csúcshatás, és most itt van az Éjféli etetés, ami egy thrillernek indult horror, ami végül az sem.

Folytatás

Mozipremierek 2017.07.06.

Pókember – Hazatérés (Spider-Man: Homecoming)

Folytatás

Pán Péter (2003) – Sohaország varázsa újjáéled

Pán Péter történetét mindenki ismeri, leginkább a Disney-nek köszönhetően, akik hetven évvel ezelőtt alkották meg a saját verziójukat a meséből, melyet anno J. M. Barrie írt. 2003-ban jelent meg az a film, ami számomra az örök kedvenc erről a sztoriról. P. J. Hogan alkotása igazi színészekkel varázsolja elénk az örökifjú meséjét, némi tündérporral meghintve.

Folytatás

Törésvonal (2015) – Mert vannak jól működő klisék

Van az a lelkiállapot, mikor jól esik az embernek egy katasztrófafilm, a maga egyszerűségével, kiszámíthatóságával, hősies karaktereivel – ezeknek a kívánalmaknak tökéletesen megfelel a San Andreas, ami mindezek mellé még viccesen szórakoztatónak is bizonyult.

Folytatás

Vigyázz, mit veszel be – Csúcshatás (2011)

Régóta halogatom a Csúcshatás megtekintését, és igazából egy érv szólt mellette, Bradley Cooper neve, akinek munkásságát már az Alias óta követem (igen, szerepelt benne, a cuki Wilként). De végül erre is sor került, és nem mondom, hogy csalódott vagyok, hiszen nem sokat vártam a filmtől, és így is történt – de hogy ebből miért akart bárki is sorozatot forgatni, az rejtély számomra.

Folytatás