Vámpíros Film (2010)

Vámpíros Film, avagy egy dolognak köszönheti ez a film, hogy nem szidom le úgy, mint korábban a Bazi Nagy Filmet – hogy a lehető legjobban kifigurázható Alkonyatnak döf karót a szívébe. De még ez sem mentette meg sok helyen.

Folytatás

Számkivetettek (2012) – Igazgyöngy a délvidékről

Van az a típusú trash film, amit még én magam is szívesen fogyasztok, persze jellemzően ebben sok a lövöldözés, a jó pasi, és a szarkasztikus humor. A Számkivetettek szintén egy ilyen trash filmnek indult, ám a történet vége felé kiderült, hogy sokkal több van benne, mint azt a plakátjából gondolni lehetne.

Folytatás

Nem lehet felzabálni a tanárokat! – Cooties (2014)

Cooties avagy Elijah Wood-ot megint látni egy horrorfilmben. Pontosabban horror vígjátékban, ami olyan, mintha a 2008-as Holtak Napját és a Kukorica Gyermekeit összemixelték volna, de a Faculty adta hozzá a sulis hátteret, a Zombieland pedig az olykor ütős poénokat.

Folytatás

Vörös hajnal (2012) – A film ami aktuálisabb ma, mint amikor készült

Nem néztem utána a Vörös hajnalnak, mielőtt el kezdtem volna nézni, és csupán egy okom volt rá, amiért elővettem: Josh Hutcherson. A Vörös hajnal nem egy rossz film, sőt, kifejezetten aktuális így 2017-ben, azonban nincs benne semmi olyan meglepő fordult, amit miatt lerágtam volna a körmömet.


Folytatás

Viszlát Alice! – A Kaptár: Utolsó fejezet (2016)

Tudom, hogy azon kevesek közé tartozom, akik nagy rajongói a Resident Evil filmes adaptációnak – a kezdetek óta követem a szériát, és bár tisztában vagyok a hibáival, mégis összeszorult a gyomrom, mikor kiderült, hogy az Utolsó fejezet véget vet Alice kalandjainak. Ezért is húztam el a film megtekintését addig a pontig, amíg már nem bírtam és végül meg kellett néznem. Ezúttal a pörgés alábbhagyott, és a karakterekre sem szántak annyi filmet az alkotók, cserébe egy olyan kerek egésszé formálták a Resident Evil filmeket, amire senki sem számított.

Folytatás

A nyelv, mint fegyver – Érkezés (2016)

Bevallom, a negatív kritikák hatására húztam az Érkezés megtekintését ilyen sokáig, és ismét bebizonyosodott számomra, hogy nem kell az ilyenekre hallgatnom – pont, ahogy a Terminator Genesys esetében sem kellett volna. Az Érkezés ugyanis egy kiváló sci-fi, ami okos, logikus, és olyan szinten ötvözi a drámát a tudománnyal, mint előtte még senki.

Folytatás

Öt film, ahol csak a jelmez- és díszlettervezők dolgoztak, de ők legalább nagyon

Sok olyan film akad, ami csapnivaló storyval, hibás castinggal és bődületesen rossza marketinggel igyekszik megvetni a lábát a filmiparban, de valahogy mégis sikerül nekik olyan jelmez- és díszlettervezőket elérni, akik igazán fenséges munkát végeznek. Íme, öt olyan mozi, amibe rajtuk kívül senki nem fektetett igazi munkát!

Folytatás

Tini szuperhősök – Intergalaktikus játékok (2017)

Kedvenc tini szuperhőseink újabb filmmel gazdagodtak 2017-ben, ami pontosan olyan bájos, cuki, színes és kellemes, mint az első alkotás volt. A közönség ismét a tizenévesek, de ez nem jelenti azt, hogy felnőtt fejjel ne lehetne élvezni az Intergalaktikus játékokat!

Folytatás

Sok ilyen filmet kérek még – Tini szuperhősök – Az év hőse (2016)

Teljesen véletlenül akadtam rá erre az animációs filmre, ami egyedi rajzstílusával azonnal levett a lábamról! Nem árulok zsákbamacskát, a Tini szuperhősök – Az év hőse nagyon cuki film, nagyon nem a felnőtt korosztálynak szól, sokkal inkább a tizenéveseknek, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetnénk egy kicsit újra gyerekek és élvezhetnénk egy történetet.

Folytatás

Egy furcsa barátság története – Viktória királynő és Abdul

Mint ahogy azt már említettem párszor, a kosztümös drámák bizonya gyengepontjaim. Főleg, ha jól vannak elkészítve – márpedig a Viktória királynő és Abdul egészen remek.

Folytatás