Coco (2017)

Hosszú és küzdelmekkel teli út vezetett idáig, de a Disney mostanra a világ legnagyobb média és szórakoztatóipari cégévé nőtte ki magát. Az idén 94 éves vállalat az évtizedek során mindig mérsékelt konzervativizmussal, de okosan és a korszellemet is figyelembe véve hozta meg a döntéseit. Meséik központjában hol antropomorf tulajdonsággal felruházott lények (állatok, játékok, járművek, szörnyek, érzelmek), hol egy-egy magányos, a sorból kilogó gyermek áll. Utóbbi esetben pedig egyre népszerűbb a különféle országok és népcsoportok sajátosságait bemutató mese. Folytatás

Paula Hawkins: A víz mélyén

*** SPOILERVESZÉLY! ***

A két kötetes írónő második könyve egyszerűen beúszott a látóterembe, én pedig mit sem sejtve a kezembe vettem … aztán elmerültem és egyszerre a víz mélyén kötöttem ki én is. Megkapó borító, érdekes történet, jó fordítás. Nekem ezt jelenti A víz mélyén.

„Nel Abbott halott – mondta.
– A vízben találták meg. Beleugrott.”

Folytatás

Interjú Kevin Lyon íróval

„Én tudom, ki vagyok. Az olvasók pedig akkor ismerhetnek meg igazán, ha olvasnak engem.”
Kevin Lyon

Egy nem mindennapi íróval készítettem interjút a minap. Kevin Lyon 2016-ban berobbant a facebookra rövid történeteivel, ahol olvasók ezrei kedvelik azt, amit csinál. Próbáltam egy kicsit jobban megismerni én is Kevint és többet megtudni a könyveiről.

Folytatás

Supernatural S13E05 – Advanced Thanatology

Hát, kérem, továbbra is csak szuperlatívuszokban tudok beszélni az Odaát tizenharmadik évadáról. Kéthete egy pörgősebb epizódot kaptunk, előző héten inkább az érzelmeken volt a hangsúly, azonban a mostani, Advanced Thanatology címre hallgató rész tökéletesen ötvözte és egyensúlyba hozta a kettőt – volt itt borzongás, izgulás bőven, viszont akadtak megható pillanatok is, sőt, néhány újdonságot is bevetettek az alkotók, amik szintén remekül működtek.

Folytatás

Egyenesen át (2017)

Mindenki tud mondani legalább egy olyan filmet a sci-fi/horror műfajában, ami korszakalkotó, időtálló, és a nagyközönség (majdnem) osztatlanul rajong érte. Ilyen például A dolog John Carpentertől.

Biztos vagyok benne, hogy ugyanakkor mindenki tud mondani legalább egy olyan filmet is, amit régen istenített, zseniálisnak érzett, de pár évtized távlatából újranézve már korántsem tartja annyira értékes alkotásnak. Nálam ilyen az Egyenesen át 1990-es változata. Maga az ötlet, hogy az emberek kísérletezzenek a halálba való átlépéssel, majd a felélesztéssel, ebben a formában nem csak újszerű volt, hanem reális is (olyannyira, hogy hasonló kutatások folytak már és jelenleg is folynak a tudományos világ berkein belül), így a film alapgondolata igencsak izgalmas volt. A színészek játékára sem lehetett panasz, és a kilencvenes évek elején még ez a fajta kamerakezelés is kimondottan menőnek számított. Tiniként láttam először a filmet, és imádtam. Aztán most, több évtized elteltével, a közelgő remake apropóján ismét elővettem, de az újranézés elég szomorú eredménnyel zárult: egy régi bálvány esett le a piedesztálról, mert mai szemmel ez a film unalmas, logikátlan és értelmetlen katyvasz. Tény, hogy az unalom legfőbb oka, hogy az elmúlt évtizedekben a brutálisabbnál brutálisabb horrorok az egekbe lőtték az ingerküszöbünket, de ez sem menti fel a filmet a hibákat és zűrzavart illetően.

Folytatás

Lore útjai

Azt hiszem, ez a film azok közé tartozik, amire nem véletlenül teszik ki azt a bizonyos tizenhatos karikát. Erőteljes és sokkoló. Amíg a mondanivaló leülepszik annyira, hogy nyilatkozni is lehessen róla, még sokszor eszünkbe jutnak a letisztult, arcul csapó képek.

Folytatás

Spirit Bliss: Reményfosztottak (A Szem 1.)

Spirit Bliss úgy tud krimit írni, hogy élvezem olvasni és nem akarom letenni. Legújabb sorozatának, A Szemnek első kötetét vettem nem olyan rég a kezembe és most sem csalódtam abban, amit kaptam. A Reményfosztottak egy igazán jól megírt, pörgős történet, amelynek kifejezetten várom a folytatását. Megfelelő arányban keveredik benne az izgalom, a bűnügy, a romantika és rokonszenves a legtöbb karakterek.

Folytatás

Ne csak nézd, olvasd is! – Suzanne Collins: Az éhezők viadala trilógia

*** SPOILERVESZÉLY! ***

Már nagyon régóta készültem elolvasni Suzanne Collins által írt, Az éhezők viadala trilógiát, és amikor a magyar kiadónál erősen leakciózták a könyveket, bizony le is csaptam rájuk. És nem, egyáltalán nem bántam meg. Mostanában kezdem ugyanis felfedezni a disztópiák világát és ez a történet szerintem fergeteges.


Ugyan megint beleestem abba a hibába, hogy előbb láttam a filmeket, de mivel az már nagyon-nagyon régen volt ezért is szolgáltak a kötetek egészen meglepő dolgokkal olykor.

Folytatás

Manchester by the sea (2016) – Dalok egy magányos hánykolódóhoz

Borongós, keserű és sötét. Lee (Casey Affleck) éppolyan merengős, hideg és szívszorongató, mint a Manchester melletti tenger, amelyhez ezer emlék fűzi. A film alaphelyzete egyáltalán nem új, a fordulatok már ezer helyen előkerültek, mégis az a konstelláció, amibe Kenneth Lonergan rendezi, kisöpri az ember lelkét, és minden más helyét átveszi a metsző, tengeri szél.

Folytatás

TimePass Meetup – Április

A hosszú szünet óta még nem egészen talált magára a TimePass, legalábbis ami a látogatottságot illeti, azonban az előadások pontosan azon a színvonalon haladnak tovább, ahogy megszokhatta az érdeklődő – utóbbit pedig nem csak azért mondom, mert szerkesztőségünk tagja, Orlissa is előadást tartott, méghozzá egy igen különleges témában.

12971048_1779867575566070_2000487987011644006_o

Folytatás