Androméda (2000-2005), 5. évad

Gene Roddenberry Andromédájának ötödik és egyben utolsó évada sok meghökkentő pillanatot tartalmazott, ám közel sem úgy, ahogy a készítők eredetileg elgondolták. Sokkolóan bárgyú szereplők, elnagyolt hőskomplexus, érhetetlen világrend – mi lett belőled, drága Androméda?

andromeda.s05.4

Folytatás

Androméda (2000-2005), 4. évad

Valahol ennél az évadnál vesztettem el a hitemet a sorozatban, ami azért nagy szó, mert Gene Roddenberry rajongóként élek-halok mindenért, amit a Star Trek atyja megálmodott. Az Androméda elindítója Robert Hewitt Wolfe második évadbeli kiszállása nagy érvágásnak bizonyult, és a széria nem is talált magára soha többé. Avagy, hogyan rontsunk el egy értelmes sci-fi sorozatot felesleges jelenetekkel, logikátlansággal és karakterhibákkal.

andromeda.s04.2

Folytatás

Androméda (2000-2005), 3. évad

Az első évad egy nagyon szép nyitánya volt a sorozatnak, a második pedig tovább emelte a színvonalat, ám a szezon közepén távozott Robert Hewitt Wolfe magával vitte ezt a színvonalat, ami ugyan kitartott a második évad végéig, de a harmadikra már nem jutott belőle, ez pedig igencsak meglátszik.

andromeda.s03.3

Folytatás

Androméda (2000-2005), 2. évad

Az első évad alatt kaptunk rengeteg nyitott kérdést, karakterizációt, és hátteret, így a második évadban már be lehet dobni a sűrűjébe a szereplőket – és bizony a sorozat alkotói ezt meg is teszik.

andromeda.s02.4

Folytatás

Androméda (2000-2005), 1. évad

Hajlamosak elfelejteni az emberek, hogy Gene Roddenberry, a Star Trek szülőatyja sokkal több sci-fin is dolgozott, mint az, ami naggyá tette. Az Androméda egy kvázi alternatív verziója a nagy műnek, ahol már jócskán azon túl járunk, mikor az emberiség felfedezte magának az űrt.

andromeda.s01.1

Folytatás

15 sorozatfőcím az 1980/90-es évekből

“Képzeld el, hogy párhuzamos világokba utazhatsz. Ugyanaz az év, ugyanaz a Föld, csak más dimenzió. Például egy olyan világba, ahol újra kell nézned a 80-as, 90-es évek sorozatfőcímeit.”

Sokáig töprengtem, milyen szempontok szerint állítsam össze a rangsort. Végül azokat a főcímeket gyűjtöttem össze, amelyek emlékezetes zenéjük, nevetséges speciális effektusaik vagy piros fürdőruháik révén belevésődtek a tudatunkba. Éjszakákon át álmatlanul forgolódtam a lelkiismeretfurdalástól, várva, hogy elérkezzen a nap, amikor a blog olvasóira kegyetlenül rászabadítom e már-már feledésbe merült szörnyeket.

Szeretném leszögezni: bárki támadást vél felfedezni régi kedvence/kedvencei ellen, az csak látszat… egy gonosz délibáb, az álmatlansági kor tünete, nagy adag tudatmódosító, vagy egy bajusz.

Az alábbiakban kizárólag az introkat rangsorolom (tűrhetőtől vállalhatatlanig). A legtöbb sorozatról nem is tudnék véleményt írni, mert nem láttam, vagy láttam, de az idő megszépítette az emlékeket, és valószínűleg már nem hatna rám olyan elemi erővel, mint kölyökkoromban, amikor hihetetlenül menő volt számomra egy beszélő autó vagy a dimenziók közötti utazás, és viccesnek tartottam, hogy egy nagydarab, vastag aranyláncokkal teleaggatott afro-amerikai fél a repüléstől.

1980-1990.jpg

Folytatás

Heroes: Reborn – Mert vannak, amik tényleg megérdemlik a folytatást!

Sorozatos és sci-fi berkekben robbant a bomba, miszerint a Hősök (Heroes) új sorozatot kap, amiben talán a régebbi szereplők is visszatérnek. Én is azok közé az emberek közé tartozom, akik a második évadban elkaszálták a sorozatot. Miért is? Mert az első évadban még egy igen ötletes megoldással dolgoztak: a szuperképességekkel rendelkező emberek vajon elég jók-e ahhoz, hogy megakadályozzák a világ pusztulását? A történet váratlan fordulatokat tartalmazott, és elég pimaszak voltak az alkotók ahhoz is, hogy bemutassák nekünk a robbanás utáni életet. A második évadban mintha kicserélték volna a gárdát, lapos volt és ötlettelen, de leginkább követhetetlen – pedig van pár időutazós sci-fi a hátam mögött. Egy darabig még néztem, de leginkább csak Masi Oka miatt, aki azóta már a Hawaii Five-O állandó szereplője, és ott is imádom.

heroes-cikk1

Folytatás