Paula McLain: Napkeringő

“– Mindannyian számtalan dologtól félünk, ám ha az ember lebecsüli magát, vagy engedi, hogy a félelem börtönében éljen, akkor többé már nem önmaga, nem igaz? A valódi kérdés az, hogy vállaljuk-e a boldogsággal járó kockázatot.”

A Távol Afrikától című film világszerte ismertté tette Karen Blixen nevét.  A dán bárónő emlékiratain alapuló történet az angol Denys Finch Hattonnel való szerelmét meséli el. Ám arról nem mesél a film, hogy ebben a kapcsolatban létezett egy titokzatos harmadik személy is…

Folytatás

Muriel Barbery: Ínyencrapszódia

“Megízlelni valamit: gyönyörűség; leírni ezt a gyönyörűséget: művészi aktus, de az igazi műalkotás végeredményben a mások ünnepe.”


Muriel Barbery francia írónő nagyon magasra tette a mércét A sündisznó eleganciájával, ami azonnal belopta magát a szívembe. Ezért aztán nem kevés elvárással kezdtem bele ebbe a rövid kis könyvbe, melyben ismét ikerült megragadnia az élet egyszerű pillanatait.

Folytatás

Sarah Addison Allen: The Sugar Queen

„Van úgy, hogy egyszerűen csak jobban érezzük magunkat attól, ha van a közelünkben könyv.”

 

Ahogy beköszöntött a hűvösebb idő, azzal a lendülettel le is kaptam ezt a könyvet a polcomról. Sarah Addison Allen verhetetlen hangulatkeltésben, és az őszt is legalább olyan lenyűgözően jeleníti meg, mint a forró nyári napokat.

Folytatás

James Bowen: Bob, az utcamacska

„Mindenki megérdemelne egy olyan barátot, mint amilyen Bob.”

A Bob, az utcamacska életem egyik legszívmelengetőbb könyve. Bob és James története nem csak a hozzám hasonló macskabolondokat veszi le a lábáról, hanem minden állatbarátnak könnyedén belopja magát a szívébe.

Folytatás

Whoopi Goldberg: Ha valaki azt mondja, „kiegészítesz engem”, fuss el! (2015)

Soha nem gondoltam volna, hogy pont Whoopi Goldbergtől fogok párkapcsolati tanácsokat hallani, és még bólogatok is majd hozzá. Pedig a híres színésznő pontosan ezt érte el nálam a Ha valaki azt mondja, „kiegészítesz engem”, fuss el! című könyvével, ráadásul mindezt olyan játszi könnyedséggel, hogy szinte észre sem vettem. Számomra egyáltalán az is újdonság volt, hogy Whoopinak jelent már meg könyve, az meg főleg meglepett, hogy néhány kollégájával ellentétben ő nem életrajzi regényt, hanem – a jelen alkotás mellett –, leginkább gyerekeknek szóló könyveket ad ki.

Folytatás

Karine Giébel: Csak egy árnyék

“De az árnyék még mindig ott van, örökké ott van. A hátad mögött, az életedben. Vagy csak a fejedben…?”

 

 

Bevallom, kissé kétkedve fogadtam a Könyvmolyképző kiadó új, női pszicho-thrillerek címke alatt megjelenő könyveit, mert nem kevés fenntartásom van ezzel a kategóriával és a létjogosultságával kapcsolatban. A bennem élő amazon ennek láttán előkapta a harci bárdját… akarom mondani, a bájos körömreszelőjét és gyilkos pillantással kezdte élezgetni. Felejtsük is el örökre ezt a címkét, mert már azelőtt ellenszenvessé teszi a könyvet, hogy egy sort is olvastam volna belőle, ami nem valami fair az íróval szemben.

Folytatás

Kim Fay: Sárga Babilon

“Soha ne feledd, a kalandokról elsősorban azt kell tudnod, hogy ha az elvárásaidnak megfelelően alakulnak, akkor nem is igazi kalandok.”


Az ilyen könyvektől mindig kedvem támad elindulni egy kincskereső expedíció rögös útján. A lelkesedésem rendszerint addig a pontig tart, amikor a szereplők fáradtan, koszosan kullognak a dzsungelben, és már egy falkányi rovar kóstolt beléjük, nem is beszélve  a rozzant függőhídról, ami úgy tűnik, instant kellék lehet az ilyen sztoriknál. Talán mégsem én találom meg az évszázad leletét, de az biztos, hogy bármikor kapható vagyok arra, hogy olvassak róluk.

Folytatás

E. K. Johnston: Ahsoka

„Szerintem két fajta család létezik… Az egyik olyan, mint a miénk volt. A másik fajta… a másikba nem beleszületsz, hanem… a másikra rá találsz. A másik befogad”

Folytatás

Sarah Addison Allen: A varázslat tava

„Előfordult már veled, hogy elkezdtél egy könyvet, és fogalmad sem volt, végül mi sül ki belőle? Ez a hely is ilyen. Az élet legszebb pillanatai is ilyenek.”

Sarah Addison Allen neve nekem már garancia a könnyed, magával ragadó történetre. A varázslat tava – a neve ellenére – mégis kicsit híján volt a varázslatnak, amit megszoktam tőle.

Folytatás

Michael Cunningham: Otthon a világ végén

*** SPOILERVESZÉLY ***

Nem tudom, hogy ismeritek-e a moly.hu, könyves közösségi oldalt. Ennek az oldalnak köszönhetően találkoztam szembe – szó szerint – Michael Cunningham, Pulitzer-díjas amerikai író könyvével, az Otthon a világ végénnel. A szó szerint részt tényleg így kell érteni, mert az oldalnak van egy könyv észlelő funkciója, ami arra szolgál, hogy ha láttál az utcán, buszon, villamoson, iskolában, a Velencei-tó partján vagy akár az Eiffel-torony tetején egy könyvet, amelyet valaki vitt, olvasott, nézegetett, szagolgatott stb., akkor itt van lehetőséged megírni. A moly pedig értesíti azokat, akik éppen ezt a könyvet olvassák, hátha őket észlelték. Nos így ült szemben velem a buszon Michael Cunningham könyve is és így kezdtem el beszélgetni az oldalon a kötetet olvasó molyhölggyel, aki végül méltatta a történetet számomra, én pedig tervbe vettem a beszerzését és elolvasását.

Folytatás