Charlie N. Holmberg: A papírmágus

Megláttam és megszerettem. Azonnal azt éreztem, hogy nekem ez a kis könyv nagyon kell. Igaz, hogy young adult, igaz, hogy nem az én korosztályom a célközönség, igen, tudom, hogy ez egy mese, de hiába vagyok felnőtt, ha egyszer imádom az ilyen történeteket. És A papírmágus pont egy olyan sztori, ami mágiával … akarom mondani magával ragad.

Folytatás

Pilotmustra: Hard Sun

Úgy tűnik a téli időszak pilotjai nem az én ízlésemnek lettek kitalálva, mert a Future Man és a Dark kivételével egyik sem nyerte el igazán a tetszésemet – voltak jó alapötletek, jó színészek, de valahol az egész mégsem arról szólt, amire a trailer vagy leírás alapján számítottam. Ugyanez a helyzet az angol Hard Sunnal, ami pre-apokaliptikus krimisorozatnak ígéri magát, és hát van benne bűnügy, meg világvége is, de annak sikerült az igazán érdektelen oldalát megfognia a készítőknek.

Folytatás

Charles Dickens: Karácsonyi ének

*** SPOILERVESZÉLY! ***

Talán nincs is olyan ember, aki ne hallott volna Charles Dickens híres kisregényéről, a Karácsonyi énekről. A történetet feldolgozta már a Disney mesekönyvben, megfilmesítették többször is, számtalan kiadás jelent meg belőle könyvként, mióta az első, eredeti kiadás 1843-ban A Christmas Carol címen megjelent.

Folytatás

A megyék legendái – Threshold koncert, 2017.12.10, O2 Academy Islington, London

Év elején, frissen visszatérve a rövid svájci kiruccanásomból nem is gondoltam volna, hogy rövidesen újra több ezer kilométeres utazásra adom a fejem ugyanazon zenekar miatt. Ám a brit Threshold az utóbbi időben nagyon belopta magát a szívembe: az Ice Rockos koncertjüket rendkívül élveztem, és a régi-új énekesükkel készült új lemezüket, a Legends of the Shirest is pár nap alatt rongyosra hallgattam, úgyhogy elhatároztam, hogy nekem látnom kell őket újra. A választásom a turné idei felének utolsó állomására, Londonra esett, amivel a koncert mellett, sok évnyi sóvárgás után végre az angliai utat is kipipálhattam a bakancslistámon.

Folytatás

Houdini and Doyle (2016)

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én mindig vevő vagyok egy jó kis kosztümös sorozatra, ami a történelmi pontosságot feláldozza a vad ötletek és a humor oltárán – a Houdini and Doyle pedig pont ilyen.

Folytatás

Peaky Blinders – Második évad

Az ír gengszter banda kalandjai a megszokott színvonalon, a megszokott keretek között folytatódnak, mellékszereplők jönnek, mennek, a főszál azonban ebben az évadban is Campbell (Sam Neill) nyomozóhoz és Tommyhoz (Cillian Murphy) kapcsolódik, de feltűnik Tom Hardy is, mint zsidó rumcsempész és állandó ellenfele, Sabini is egy remek színész, Noah Taylor által jelenik meg a vásznon.

Folytatás

James Bowen: Bob, az utcamacska

„Mindenki megérdemelne egy olyan barátot, mint amilyen Bob.”

A Bob, az utcamacska életem egyik legszívmelengetőbb könyve. Bob és James története nem csak a hozzám hasonló macskabolondokat veszi le a lábáról, hanem minden állatbarátnak könnyedén belopja magát a szívébe.

Folytatás

Jessie Burton: Múzsa

„Az írásom én magam vagyok. Szóval, ha nem jó, én sem vagyok az.”

A babaház úrnője értékelésemben azt írtam, hogy bérelt helye lesz a könyvespolcomon az írónő következő könyvének. Hát az sajnos nincs, mert már karácsonykor is tele volt, de nagyon nagy lelkesedéssel fogadtam a megjelenését.

Folytatás

Dacre Stoker: Drakula, az élőhalott

„A múlt olyan, mint a börtön, amelyből egyetlen fogoly sem szökhet meg.”

 

Én kis naiv azt hittem, hogy ami úgy kezdődik, hogy Drakula, az nem lehet rossz. Hát most kiderült, hogy tévedtem, méghozzá nem is kicsit.

Folytatás