Így (nem) született Wonder Woman – Professor Marston and the Wonder Women

Egyfelől azt hiszem, pontosan ez az az életrajzi film, amit William Moulton Marston, Wonder Woman megalkotója szeretett volna, másfelől viszont teljes mértékben megértem, hogy az unokája miért tagadta meg a művet.

Folytatás

Pilotmustra: The Alienist

Én esküszöm, pozitívan álltam hozzá ehhez a sorozathoz, vártam, izgatott voltam. De már egyszerűen elegem van a „minél sötétebb, minél perverzebb, annál jobb”–trendből.

Folytatás

Erre jutott a Disney – Szépség és a Szörnyeteg (2017)

Hosszú-hosszú a történetem ezzel a történettel. Kezdjük ott, hogy korábbi egyetemi pályafutásom legelején találkoztam a ténnyel, hogy a A szépség és a szörnyeteg eredetije 1756-ból, egy francia író, Jeanne-Marie Leprince de Beaumont tollából származik. Három évvel később ebből a témából szakdolgoztam, és ennek apropóján az istenített 1991-es Disney mesét a legnagyobb szeretet mellett cincáltam darabokra. Nem túlzok tehát, ha azt mondom, attól a pillanattól fogva, hogy megjelentek az első képek, tenyeremet dörzsölgetve vártam a Szépség és a Szörnyeteg élőszereplős Disney feldolgozást – és titkon reméltem, hogy sikerül végrehajtaniuk azt a csodát az adaptációval, amelyet két éve a Hamupipőke (2015) esetében is láthattunk, hogy kapunk egy jól átgondolt, motivált, árnyalt(abb) karakterekkel dolgozó és aránylag logikusan felépített, felnőttek számára is emészthető történetet. Úgy gondolom, ennek a legújabb A szépség és a szörnyeteg adaptáció messzemenőkig eleget is tett.

Folytatás

Régi monda új(?) köntösben – A szépség és a szörnyeteg

Már egészen a kezdetektől fogva eléggé ambivalensen álltam ehhez a filmhez – amikor bejelentették, örültem, az első képeknél kételkedtem, aztán végül a trailer meghozta a kedvemet, és teljes izgalomban ültem be a moziba. És tetszett is a végeredmény, bár a letaglózó katarzis számomra elmaradt.

Folytatás

Halálos iramban 6.

Rió óta sokminden történt a csapattal. Kik együtt maradtak, kik szétváltak. Egy biztos, hogy Dominic családja immáron szerteszét van a Föld különböző pontjain. Habár haza nem mehetnek, azért élvezik a vakációt. A helyzet azonban úgy hozza, hogy nem sokáig lóbálhatják a lábukat.

halalosiramban61

Folytatás

Nem minden arany, ami 3D – A titánok harca (2010)

Kedvelem a mitológiai témájú történeteket, és a nyolcvanas évekbeli Titánok harcát is élveztem – bár tényleg nem volt egy top film – és mivel akkoriban igen nagy népszerűségnek örvendett, és szép bevételt is hozott, ezért Hollywoodban gondoltak egyet, és feléleztették a görög mitológiát, vele együtt pedig Perszeuszt, Zeuszt, meg a titánokat – vagyis utóbbiakat annyira nem.

Folytatás

Az aranyló istenek alkonya – Halhatatlanok (2011)

Tarsem Singh már A sejttel és a Zuhanással bebizonyította, hogy egyedi látásmóddal rendelkezik, és bár az előbb említett két film igazi műremeknek minősül, addig a Halhatatlanokról már korántsem tudok ennyire elismerően nyilatkozni. Az elsöprő látványelemek mellé sajnos most nem sikerült lebilincselő történetet írni, és az a legfájóbb, hogy lehetett volna.

halhatatlanok.1

Folytatás

„Ez, komám, egy sárkány volt…” – A Hobbit: Smaug pusztasága (2013)

A visszajelzések alapján több nézőnek tetszett a Smaug pusztasága, mint a Váratlan utazás. Ez sok szempontból jogos, ám a Tolkien rajongók számára okozhat néhány kellemetlen pillanatot a második rész. Mindenesetre a látvány még mindig nagyszerű és végre látunk sárkányt is!

smaug 5

Folytatás

Az ismeretlen Drakula (2014)

azismeretlendrakula_pic1

Úgy látszik, az elmúlt egy-két évben a mozi világában igencsak felkapottak lettek a történelmi témára alapuló fel-, illetve átdolgozások, a legutóbbi talán a bibliai özönvíz történetével foglalkozó Noé. Azért fogalmazok ilyen körülményesen a művek jellegét tekintve, mert ezek a filmek általában nem arra szolgálnak, hogy a történelem egyes állomásainak hű képét adják vissza, hanem arra, hogy elkápráztassanak minket, valamint és váltig állítom, hogy ez minden hasonló mű trailerében szerepel eddig nem látott szemszögből mutassák be az adott kort, karaktert, eseményt, stb. A végeredmény viszont szinte mindig ugyanaz: egy látványos popcorn-mozi, amit egyszer megnézünk, aztán feledésbe merül. Az ismeretlen Drakula sem lesz az év filmje, ezt már most, a beszámolóm legelején leszögezem de ez még messze nem jelenti azt, hogy élvezhetetlen.

Folytatás

A három testőr (2011)

Eljött az az idő, amikor az erény, a hűség és némi oldschool kardpárbaj már kevés, és kell némi léghajó és kvázi steampunk, hogy egy film eladható legyen. Az igazat megvallva nem vagyok benne egészen biztos, hogy emiatt szomorkodjak-e.

3testor1

Folytatás