Top 5 tudós cameo az Agymenők első 10 évadából

Már csak egy hét választ el minket az Agymenők 11. évadjának premierjétől. Addig is, amíg várjuk, hogy az óriási cliffhanger végre folytatódjon, és megtudjuk, mit válaszol Amy (jó, nyilván igent, mi mást), újranéztük az eddigi tíz évadot, és kiválogattuk a sorozatban felbukkanó valódi tudósokat.

A válogatásnál ezúttal az alábbi szabályokat állítottuk fel:

  • Csak az számít cameónak, ha valódi tudós, kutató, mérnök bukkan fel
  • Csak az számít cameónak, ha az adott tudós nem szerepet játszik, hanem önmagát alakítja

A fentiek alapján íme a (természetesen teljesen szubjektív) toplista:

Folytatás

Stephen Hawking, az élő fekete lyuk – A mindenség elmélete (2014)

a-mindensc3a9g-elmc3a9lete-eddie-redmayne3

Általában fenntartásokkal kezelem az életrajzi filmeket, nem csak azért, mert akiről filmet készítenek, valójában annyira ismert személy, hogy az élettörténetével rengeteg ember tisztában van, hanem azért is, mert az alkotók sokszor annyira koncentrálnak a főhős megrajzolására, hogy a film egyszerűen a rajongók kíváncsiságát kielégítő dokumentum lesz, nem pedig művészi értékű, önálló alkotás. Nem szívesen néztem volna végig még egy olyan életutat, amin a rajongók/csodálók nyálcsorgatva ábrándozhatnak, hogy milyen különleges, nehéz élete volt az adott hírességnek, és természetfeletti hőssé vagy félistenné nyilvánítják magukban – miközben egyértelmű, hogy a filmnek többé–kevésbé nyíltan kimondva ez az egyetlen vágya – meg sem próbál a hozott anyagból gyúrni valami eredetit. A mindenség elmélete nem ilyen életrajzi film, hanem olyan, ami jól hasznosítja az anyagot – ami nem vész el, csak átalakul –, Stephen Hawking első feleségének életrajzi könyvét, és ebben a szubjektív nézőpontban maradva nem tapad szorosan a főszereplőre, mint egy nedves búvárruha. Folytatás

A Top 5 életrajzi film

Mint azt már korábban írtam, jó életrajzi filmet nehéz csinálni, mivel a néző speciális elvárásokkal ül le elé. Szeretne mindent megtudni a „nagy” ember valódi életéről, annak híres és kevésbé híres mozzanatairól, közben viszont nem akar unatkozni. Tehát egyfajta egyensúlyt kell létrehozni az intim, de autentikus részletek, és az akció között, amit csak egy kicsit lehet túldramatizálni. Sok film úgy teremti meg a megfelelő összhangot, hogy tulajdonképpen történelmi filmmé válik – ilyen a Nagy Sándor, vagy a Schindler listája. Ezek is nagyszerű művek, csak épp kevésbé az emberről, mint inkább a korról, történelmi eseményekről szólnak. De akkor milyen egy jó, tisztán életrajzi film? Az alábbi öt példa bemutatja.

Folytatás