Robin O’Wrightly: Tripiconi sztori 1. rész: Az amulett rejtélye

A minap olvashattátok Robin O’Wrightlyval készült interjúmat, amelyben már szó esett a hamarosan megjelenő Tripiconi sztori címet viselő könyvsorozatának első részéről, Az amulett rejtélyéről. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy még megjelenés előtt olvashattam a történet kezdő kötetét és bár fenntartásokkal viseltettem a könyv iránt – mégiscsak a tizenéves korosztály az elsődleges célközönség – teljesen elragadott magának a történet. Mondhatni, ha újra tizenéves lennék és nem Philip Pullman: Az északi fény című könyvét kapnám édesanyámtól ajándékba, hanem ezt, akkor bizony életem végéig elkísérne, mint kedvenc könyvem.

Folytatás

Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

Imádom, ha egy könyv annyival magával ragad, hogy megszűnik körülöttem a világ, nem veszem észre az idő múlását, csak azt látom, mi történik a könyvben, és hogy ezt miképpen élik meg hőseim. Becca Fitzpatrick regénye, a Csitt, ​csitt számomra ilyen élményt nyújtott, és nem egészen két délután alatt végig is száguldottam a köteten, aminek minden percét élveztem.

Folytatás

Shadowhunters (2016-), 1. évad

Bevallom nehezen hittem el Orlissa pilotmustrája után, hogy az általam imádott könyvszériából egy ennyire gyenge sorozatot alkossanak, pláne miután a film (Orlissa és Hanama véleménye) olyan csúfosat bukott. Nos, tévedtem, a Shadowhunters tényleg ennyire rossz, és az, hogy van belőle folytatás, még inkább elcsigáz.

shadowhunters-s01-3

Folytatás

Richelle Mead: The Glittering Court

glitteringcourt

Richelle Mead könyvei mindig is közel álltak a szívemhez, bár legutóbbi regényének, a Soundlessnek nem igazán sikerült magával ragadnia (azzal a kötettel még mindig küzdök). Azonban a The Glittering Court egy az egyben kiküszöbölte ezt a csorbát.

Folytatás

Tamara Summers: Never Bite a Boy on the First Date

never bite a boy on the first date

Avagy a könyv, ami valahogy elérte, hogy egyszerre érezzem úgy, hogy egy nagyon jó szatírát és egy nagyon rossz fanfictiont olvasok.

Folytatás

Esther Friesner: Sphinx’s Princess

sphinxsprincess

Ezzel a könyvvel is pontosan úgy jártam, mint a Cleopatra’s Moonnal – azért olvastam el, mert egyszer már átrágtam magamat egy Nefertiti –élettörténeten, és most kíváncsi voltam, hogy mások hogyan dolgozták fel a témát. És az a helyzet, hogy ebben az esetben is jobban tetszett az, amit először olvastam, mint a Sphinx’s Princess.

Folytatás

Vicky Alvear Schecter: Cleopatra’s Moon

cleopatrasmoon

A történelmi regények – főleg azok, amik női főhősökkel dolgoznak – mindig is érdekeltek, Michelle Moran Kleopátra lánya című kötete pedig kifejezetten magával ragadott. Ezért mikor megtudtam, hogy egy másik írónő is feldolgozta a témát, ám ezúttal Young Adult szempontból – mondjuk, hogy ez mit is jelent, azt továbbra sem tudom biztosan –, tudtam, hogy ezt a könyvet muszáj lesz beszereznem.

Folytatás

Shadowhunters S01E01 – The Mortal Cup

shadowhunters1.1

Szóval adott egy amúgy kifejezetten minőségi YA könyvsorozat, amiből egyszer már készült egy film – ami hatalmas bukás volt, a rajongók és a laikusok többsége is utálta. Aztán tavaly jött a hír, hogy tévésorozat lehet a sztoriból, szépen lassan elkezdtek folydogálni a hírek – csatorna, casting… –, és az internetes közösség nagyjából egyhangúan megegyezett abban, hogy a sorozat csakis jobb lehet, mint a film. És az első rész megtekintése után azt hiszem, megerősíthetem ezt a feltevést.

Folytatás

Kiera Cass: A koronahercegnő

theheir

Vannak olyan könyvek – bár ez a jelenség filmek esetében talán gyakrabban előfordul –, amik csakis az eredeti sikere miatt kapnak folytatást, annak ellenére, hogy a történet ezt nem indokolja. Viszont vannak olyan esetek is, mikor bár az eredeti sztori teljesen lezártnak látszik, a folytatásnak mégis van értelme, sőt, az tudja is hozni az addig megszokott színvonalat. Szerencsére A koronahercegnővel is ez történt.

Folytatás