8 nő

Tanács kellett. Végre van időm írni, de miről? Mi az, amit megnézhetnék, és még senki nem írt róla? Utánakérdeztem a barátaimnál tudnak-e nem olyan ismert, érdekes filmet. Hát ez lett a válasz!

Folytatás

Utódok 2 (2017)

Anno két éve már az első rész – ami az először tizenhárom éves koromban látott High School Musical az első Disney Channel film volt, ami megérintett – is megvett kilóra, és most örömmel jelenthetem, hogy a folytatás is hozta az elvárt színvonalat.

Folytatás

Kronk, a király (2005)

kronk4

Azt mondtam, hogy nem fogok a Disney-folytatásokról írni – de aztán megragadt a szemem ezen a filmen (mert most őszintén, ki nem imádja Kronkot?), és ha már megnéztem, akkor miért ne írjak róla?

Folytatás

Utódok (2015)

utódok2

Abba a korosztályba tartozom, akik érdeklődése a Disney Channel saját gyártású tévéfilmjei után a High School Musical-érával kezdődött és ért véget. Ám amikor úgy két hónapja szembe kerültem ennek a filmnek a trailerével, az volt az első gondolatom, hogy „basszus, ezt látnom kell”. És nem is csalódtam.

Folytatás

Aranyhaj és a nagy gubanc (2010)

tangled2

Most ugrunk egy jó nagyot, pontosan hat évet, egyenesen a revival-érába (annak sem a kezdőpontjára, hiszem A hercegnő és a békáról már volt cikk a blogon), ami korszakot a régi, klasszikus, éneklős-hercegnős tündérmesék visszatérése jellemez, és így az Aranyhaj tökéletes mintapéldája is a Disney jelenleg is tartó érájának.

Folytatás

Lilo és Stitch – A csillagkutya (2002)

liloandstitch1

Kreativitásból továbbra sincs hiány a poszt-reneszánsz érában, a történetépítéssel viszont nem vagyok teljesen megelégedve.

Folytatás

Eszeveszett birodalom (2000)

eb2

Valahogy így képzelem ennek a filmnek a születését: egy unalmas hétfő délutánon két Disney producer/író tespedt az irodájában és éppen a kis másfél méteres, beltéri kosárpalánkra dobálta a kislabdát, mikor az egyikük megszólalt, hogy „te, kéne csinálni egy filmet, ahol egy elkényeztetett, egoista dög lámává válik, és az egész film alatt nyomatja a szarkasztikus monológjait a közönségnek”. Erre a másik hümmögött egy sort, majd így felelt: „rendben, de csak akkor, ha a karakterek a fizika minden létező szabályát áthágják, és annyi anakronizmust zsúfolunk bele, amennyit csak tudunk”. És erre bólintottak. Nem tudom, mit szívtak, de én is kérek.

Folytatás