Volt pár éve egy film, Az emlékek őre, amelyet igazából azért láttam, mert Jeff Bridges játszik benne. Emlékszem, hogy hibái ellenére kifejezetten tetszett a film, és abszolút ötletesnek találtam a megvalósítást is. Akkor még nem tudtam, hogy egy könyvadaptációt látok, pedig a Lois Lowry által írt Az emlékek őre könyvsorozat […]
Continue Reading
Már tervezgettem egy olyan lista összeirását, amiben az olyan isekai mangákat gyűjtöm össze, ahol a reinkarnálódott főhős/nő nem csak hogy el akarja kerülni a rossz végét, de úgy kerüli el, mint ördög a szenteltvizet. A The Villainess Want to Marry a Commoner pedig nagyon előkelő helyet foglal el azon a […]
Continue Reading
“Nem a te dolgod egyben tartani a világot.” Jonas Hassen Khemiri Apazáradéka üdítően őszinte hangvételével és újszerű nézőpontjával szinte újraértelmezi a hagyományos családregény műfaját.
Continue Reading
„Honnan tudjuk, hogy valami életre kel? Az embernek elakad a lélegzete.” Minden történetnek megvan a maga egyedi hangja, saját üzenete, amelyet az író szorgosan belesző a betűk tengerébe. Megkomponálja, megformázza a szavakat, faragja a mondatokat, hogy egy szépen megalkotott csodát tálaljon az olvasói elé. És A könyvtolvaj pont egy ilyen […]
Continue Reading
Mint mindennek, a jól ismert amerikai képregényekre és japán mangákra hasonlító koreai képregényeknek is megvan a maga története. A webtoonoké pedig szorosan kapcsolódik a koreai történelemhez és a 21. ipari forradalomhoz.
Continue Reading
“(…) a humor a lélek utolsó védelmi vonala, amíg nevetünk, élünk.” A Hétköznapi szorongások tipikus Backman: ugyanolyan abszurd, szívmelengető és keserédes a történet, mint Az ember, akit Ovénak hívnak. A stílusa is olyan szellemes és ironikus – és ez is tele van “idiótákkal” –, és én nagyon szerettem ezekért.
Continue Reading
Ennio Morricone zeneszerző sajnálatos halálának alkalmából egyszeri alkalommal újra bemutatták egyik kiemelkedő mesterművét, a Volt egyszer egy Vadnyugatot. Nagy megtiszteltetés és még nagyobb élmény volt részt venni a vetítésen, különösen azért, mert ezt megelőzően korábban nem láttam a filmet. Így azután rendkívüli tapasztalatban lehetett részem. Mintegy időutazást tettem 1968-ba, amikor […]
Continue Reading
Ezt a szintet is megléptük, amikor azért kellett meg-megállítanom egy filmet, hogy KÖZBEN írjam ki magamból a gondolataimat, csalódottságomat, dühömet. Miért, kérdem én, MIÉRT?!
Continue Reading
Mitől lesz izgalmas és megunhatatlan egy börtönben játszódó sorozat? Hát persze, hogy az emberi kapcsolatoktól, apró nüanszoktól és az elengedhetetlen komikus karakterektől, helyzetektől! A Prison Playbook-ot is pont ez teszi különlegessé, mai cikkemben pedig megmutatom, hogy miért is olyan jó ez a dark comedy.
Continue Reading
Végy egy adagot a Disney-féle Mulanból, keverj hozzá némi kínia mitológiát, majd szórd meg egy csipet Orfeusszal és Dante Poklával, és máris kész a mestermű.
Continue Reading
