Annyi mindent történt ebben a részben, hogy csak kapkodtam a fejem. Az előző epizódnál kicsit panaszkodtam, hogy nem történt semmi érdemleges – itt viszont igen, és nem is akármi. Az eddig ismert világ teljesen felbolydult, a szabályok megváltoztak és a szereplők sosem látott küzdelmet folytattak.
Végre betekintést nyerhettünk Lagertha és Björn életébe – tényleg aggódtam, hogy mi történt velük a válás után, mert a harcosnő nagy kedvencem, de nagyon jól boldogult, hozzáment egy Jarlhoz, Björnből pedig egy erős és igen magas harcos vált. Björn jelleme sokban hasonlít Ragnaréhoz, ami nem minden esetben jó: Björn és mostohaapja sokszor került szembe egymással, Lagertha meg csitítgatta őket. Ezt az új Jarlt nem kedvelem, de értem, hogy azért ment hozzá Lagertha, hogy fiának biztosítson nagy jövőt.
Ragnar és Horik király csapata Wessexben ért partot, és mint minden valamirevaló viking, ők is fosztogatni és gyilkolni akartak. Milyen szerencse, hogy a közelben akadt is célpont: Winchester szent helye, temérdek kinccsel – ezt pedig maga Athelstan mondja el nekik. Ahogy azt is elmagyarázza Ragnarnak, hogy mit is jelent a szent vagy a csoda – igen, eddig ezek a szavak hiányoztak a viking szótárból.
Hát igen a néhai pap igazi viking harcossá vált. Vagy mégsem? Athelstannak nehéz nem emlékeznie a múltjára, pláne akkor, amikor a templom kódexmásolói részlegén megöl egy csuhást, aki egy szent könyvet szorongatott. Athelstan arckifejezése mindent elárul – a karaktert egyre jobban kedvelem –, Floki nem hajlandó leszállni róla, és folyamatosan piszkálja, nem hiszi el, hogy Athelstan megtért Odinhoz.
Ragnar karaktere nőtt valamelyest a szememben, de mindez eltörpül Rollóval szemben, aki ebben a részben remekel és sikerült végérvényesen megszerettetnie magát. Nem hittem volna, hogy ez valaha sikerül neki, és ezért hatalmas elismerés illeti az írókat, akik képesek voltak ennyire háromdimenziós szereplőket megalkotni a sorozatban. Mindenkiben van valami, amit szerethetek és gyűlölhetek és néha ez a kettő pontosan ugyanabból a tettből fakad.
A harmadik epizód egy igazán ütős rész lett, tele mindazzal, amit szeretek a Vikingekben – ilyet kérek még!
Szerző
