Kedvelem az animációs filmeket, amiket gyerekeknek szánnak, de még inkább azokat, amiken egyaránt szórakozhatnak kicsik és nagyok egyaránt szórakozhatnak – a Rio valahol ezen a határon mozog, de sokszor kibillen a meseszerű és logikátlan fordulatok felé.

rio.1

Azúr élete maga a nyugalom és megszokás, fióka korában fogadta őt örökbe Linda, akivel legjobb barátokká váltak, és Azúr felvett annyi emberi szokást, amennyit csak lehetett. A minnesotai kisvárosi életet azonban felborítja egy ornitológus, aki felvilágosítja Lindát, hogy Azúr bizony nem az utolsó példánya a díszes aramakaó fajtának. Nehezen, de Linda úgy dönt, elindul madarával Rio de Janeiroba a lány aramakaóhoz, hogy ott megmentsék a jövő generáció számára az aramakaókat.

A karnevál kezdetekor azonban Azúrt és lány párját, Csilit elrabolják a csempészek, akik elől ugyan sikerül megszökniük, de az őket üldöző Nigel nevű kakadu megnehezíti dolgukat, ahogy az is, hogy Azúr nem tud repülni, így a véletlen folytán egymáshoz bilincselt madaraknak fel van adva a lecke, hogy miképpen jussanak haza.

rio.3

A Rio egy bájos mese, ami inkább a gyerekeknek szól, annak ellenére, hogy laptémája inkább felnőttes – de itt is a megvalósítás és a mondanivaló átadása dönt. Igen, mert a Rionak van bőven mondanivalója, amit persze nem lehet elég korán elmesélni senkinek. Az állatvilág megóvása, az egyre inkább pusztuló fajok védelme ez, illetve, hogy a kapzsiság nagyon rossz dolog (ez nem kerül teljesen kifejtésre, de talán nem is baj).

A történet egy az egyben kiszámítható fordulatokat tartalmaz, a két madár első pillanattól érezhető ellenszenve, amely a hosszú út során valami mássá szelídül – igazi buddy road-movie, csak szárnyasokkal. Persze akadnak segítőik is, mint a fura angol bulldog – akivel engem megvett kilóra a film –, illetve ellenlábasuk, a szintén a gonoszok oldalán álló kakadu.

A filmbeli jellemekkel nem nagyon törődtek az írók, mindenki kivétel nélkül egysíkú, tucat vonásokkal rendelkező egyén, az életszerűség látszatát sem keltve – ezt azonban még mindig nem tudom felróni a filmnek, hiszen alapvetően ez egy gyerekmese, vagyis nem lehetnek benne Woddy Allent megszégyenítő karakterábrázolások. A film látványvilága mesés, a színek szinte tombolnak a vásznon, az erdő és az állatok sokasága, a karneváli hangulat… Mindegyik pazarul megkomponált jelenet, ahol minden néző szavak kicsit elakad.

rio2

A Rio egy igazán bájos mese, egyszer megnézhető színes, parádés darab, ahol a jó győz, a rossz veszít, és a végén mindenki boldog – azért ilyenre felnőtt fejjel is szükségünk van, nem?

Szerző

Avatar
Catleen
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..