Kedves birkanyáj, mint azt a The Last of Usról írt cikkemben is olvashattátok nagyon érzékeny vagyok a zombi témára – nem véletlenül ez a becenevem is –, és mivel az utóbbi időben elég durva sokkhatások érnek ilyen térről (lásd World War Z, Eleven testek, elmehuszár filmnézők stb.), így csokorba szedtem a zombik és a nem zombik közötti, eléggé jelentős különbségeket horrorfilmek és játékok segítségével.
Mert ugye a zombik halottak?
Legalábbis elméletben ugye valamilyen úton-módon a halálból visszatérő, és oda nem nagyon visszakívánkozó lények a zombik. Régen még csak emberek lehettek azok, de mondjuk a Zombie Apocalypsben már kutyával, sőt élőholt tigrissel is megküzdenek hőseink. Ez mind szép és kerek, de ez bizonyos lényekre nem mondható el: a 28 nappal későbbet szeretik sokan zombifilmnek titulálni, holott kicsit sem az, hiszen világosan kimondják benne is, hogy Dühkór FERTŐZI meg a népességet, de az a betegség senkit sem tesz élőholttá. Oké, hogy idiótán néznek ki, és emberekre támadnak, de nagy ellenpont a járkáló hullákkal szemben, hogy ők meghalhatnak. Pontosabban éhen halnak. Bocs, én ilyenhez még zombihorroros pályafutásom alatt nem pipáltam zombiknál. Mert – kicsi biológia – az élő szervezetnek szüksége van táplálékra, egy halottnak meg normális esetben ugye nem.
A fertőzöttek is emberekre támadnak.
Jah, de ettől még nem lesznek zombik. Ahogy a The Last of Usban, úgy másban is csak megölik/fertőzik őket, de nem eszik meg. Ellenben a Holtak Napja (a 2008-as remake) vegetáriánus zombiját leszámítva nem találkoztam olyan élőhalottal, aki ne harapta volna azonnal herén a mellette rohangászó legközelebbi embert. Igaz, a zombik harapása is kötelezően magában hordozza a fertőzést, de nekik nem céljuk az, hogy terjesszék a vírust –a fertőzöttekkel ellentétben –, egyszerűen csak nassolni akarnak.
Hányadán is állnak az intelligenciával?
Ez fogós kérdés, ám sok horrorjáték/film/regény után rájöttem, hogy bizonyos ritka esetben, valami nagyokos értelmet csempész a zombik agyába. Jó példa erre az eredeti Holtak Napja (1985), ahol a Csöpp névre keresztelt zombi emlékszik az emberi életében használt dolgaira és képes érzelmeket is kifejezni. Lehet, hogy ez csak üdítő kivétel, de a fertőzöttek esetében még ezt sem bírtam felfedezni. Poén lenne, ha a Dead Space-benvagy a Doomban a nagy epic harcban az ellenszörny könnyekbe törne ki. Hát én tuti úgy pörögnék a röhögéstől, mint kemotoxos légy a levegőben.
Csordaszellem?
Nem lehetetlen, és erre a Holtak Földje mutat rá nagyon királyul. Ott is rendelkeznek a zombik némi intelligenciával – mert ugye már lassan és hülyén nem is annyira ijesztőek – de ott is mintha valami emberek elleni bosszú vezérelné őket a kaja mellett – és emiatt én csak tapsolni tudok a stábnak.A fertőzötteknél is talán van valami csordaösztönhöz hasonló, de ezt faja és vírusa válogatja: mert míg a Necromorph-okat mindig csak csapatban látni, addig a REC-ben például ritkán, vagy egyáltalán nem támadnak egyszerre. Igen, a REC-es lények sem zombik. Ők sokkal inkább démonok.
Szóval összegzés: a sok hasonlóság ellenére a zombik és a fertőzöttek közötti különbségek hamar megmutatkoznak, és sokszor nagy szakadék is van közöttük. Utolsó karddöfésként még, megemlítés szintjén, gondolom, felmerült bennetek, hogy az Eleven testeket vagy a World War Z-t miért nem hoztam fel példának sehol sem. Erre egyszerű a magyarázat: A Nudi testek nem horror, a Z-Warban meg nem zombik vannak. Hiába hívják úgy őket, nem azok.
Szerző
Hello *beinteget a monitor elől*
első idelátogatásom legelső cikkének ezt választottam, mégpedig azért, mert zombik. És ez nyomós ok. Főleg, mert ebben a kérdésben néha én is a hajamat tépem, mert ahogy te is mondtad, a 28 nappal/héttel később c. filmekben azok a kis szarháziak nem zombik, mégis szinte mindenki annak cimkézi fel őket. (Bevallom, sokszor még én is, hogy megkönnyítsem a kommunikáció folyamát, és olyankor mindig fenékbe is rúgom magam). Fontos tudni a különbségeket, és nagyon tetszett a cikked, de! (Mert de az mindig van 🙂 A World War Z-t még nem volt szerencsém látni (diszkréten utaltam rá, h kb 15 perc után kikapcsoltam), a könyvet viszont olvastam, úgyhogy a védelmére kelek :). Az alapján viszont minden tekintetben ízig-vérig zombikról szól – lassúak, rothadnak, buták és akaratlanul fertőznek végig minden szerencsés kiválasztottat. Csordaszellem ott is van, valami nagyon elemi dologként nyilvánul meg a táplálékszerzéssel együtt. Nekem kifejezetten tetszett a könyv (na jó, én személy szerint imádtam), és éppen azért, mert nyers, valódi zombikról szólt. A film nem, az botrány, lapáttal kéne agyonütni. 😀
Üdv 😀 A World War Z könyv verziójához nekem is volt szerencsém, és ott aláírom sokkal jobbak voltak az élőholtak ábrázolása, ezért is rühellem annyira a filmet, ami belőle készült. Köszönöm a kommentet, és remélem a többi zombis cikk hasonlóan elfogja nyerni a tetszésedet.