Idestova két éve, hogy láttam a Kakurenbo, magyarul Bújócska névre keresztelt, huszonöt perces kis animációs gyöngyszemet és most, hogy újra összehozott vele a véletlen, gondoltam nekiállok serényebben ütni a klaviatúrámat.

Kakurenbo1

Talán kezdem is a legnagyobb a Hide&Seek hibájával, a rövidségével. Nem kukacoskodásból, de huszonöt perc semmire nem elég, ha a nézőt a képernyő elé akarja ültetni. Nem elég a szereplők bemutatására, a cselekmény kibontására és a méltó befejezésre sem. De, furcsamód a Kakurenboban csak az első érződik erőteljesen. Nyolc szereplővel – plusz az öt démon – viszi a játékidőt, mégis van olyan közülük, aki meg sem szólal egész idő alatt. Lehet, ez másnak imponál, de én a falon futkostam tőle.Cselekmény szempontjából pedig kiindulunk a gyerekek egyik legkedvesebb játékából – a bújócskából – és befejezzük úgy, mint enyhébb thrillert. Hősünk Hikora, haverjával karöltve mennek a lezárt városrészbe O-To-Ko-Yo-t (ez a bújócska elnevezése) játszani, hogy megtalálják Hikora kishúgát, aki az előző játék alatt tűnt el. De az, amit találnak sokkal borzalmasabb, mint amit el tudnak képzelni. A játékban lévő – elvileg csak riogatás címén említett – démonok valódiak és csak egy céljuk van: elkapni, egy kivételével az összes játékost és az szerencsés, aki állva marad, szerintem rosszabb sorsra van kárhoztatva, mint elfogott társai.

Kakurenbo2

Hát, ha valamire, akkor Kakurenbo látványvilágára semmi panaszom nem lehet: zsúfolt és szűk, fél sötét kis utcák, elhagyott házak labirintusa, mindez a külvilágtól teljesen elzárva. Egyedüli fényforrást a haldokló lámpák fénye jelenti. Nem mondom, hogy a hideg futkos tőle a hátamon, de azért az adrenalin szintem egy picit feljebb ment. A démonok félig mechanikus, félig mitikus alakjai is passzolnak az urbánus környezethez és – grafikai szempontból – még a játékosokra sem lehet panaszom. A gond náluk jellemben van: egysíkúak, olyan „mindenki kap egy tulajdonságot, azt csókolom” és ez okozhat hirtelen vérnyomás növekedést és én is csak azért nem húzom le őket annyira, mert Yaimao – Hikora jó barátja és segítője – nagyon is szimpatikusra sikeredett. Jó, tipikus „nagy tesó” jellem, de jól is áll neki. Csak hát, őt is eléri a csúnya vég és, mint ahogy azt lehet sejteni, Hikora marad csak talpon.

Kakurenbo3

Ítélet: a Kakurenbo a maga módján próbált újítani – nem sikerült neki, de azért csak próbálkozott – és ez dicséretes. Az alapszituáció remek, de a rövid idő miatt nem tud kibontakozni teljesen, a szereplők hagynak nem kevés kívánni valót maguk után, de aki nem fél a sötétben és a démonoktól sem, annak bátran tudom ajánlani. De egy kérdése még lenne, csak úgy a móka kedvéért: Who Wanna Play Hide&Seek with Me?

Szerző

Hanama
Alapító és szerkesztő

Főállású gamer, horror rajongó és anime szakértő. Sok mindenről szeretek és tudok beszélgetni, ezért is jó zombi módjára mindenki agyára megyek.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

One thought on “Who Wanna Play Hide and Seek with Me? – Kakurenbo”

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .