Újabb kérés futott be hozzánk, és mivel a kérő már elspoilerezte, hogy szerepelni fog benne Nathan Fillion, így gyorsan lecsaptam rá, mielőtt a többiek teszik meg. Ahogy Ixi fogalmazott a Viharsziget kapcsán, az most szintén idevág: bizony kevesebb ember lennék enélkül a filmélmény nélkül.

super.2010.4

Frank Darbo (Rainn Wilson) egy igen uncsi, átlagos figura, akivel soha semmi jó nem történik, két dolgot kivéve. Az első, a házassága Sarah-val (Liv Tyler), a második, mikor segített egy rendőrnek elkapni egy bűnözőt. Ez a két pillanat számára a legboldogabb, és szeretne mindig ezekre emlékezni. De a világ körülötte nem olyan, hogy hagyná a jót pihenni, így egy nap Sarah elhagyja őt egy drogkereskedőért. Frank a fejébe veszi, hogy visszaszerzi imádott feleségét. Mindent be is vet a várt győzelem reményében: rendőrséghez fordul, követi Sarah-t és Jacquest (Kevin Bacon), majd megpróbálja elráncigálni onnan a nőt, de a nehézfiúk sosem járnak egyedül, így jól el is verik szegényt.

super.2010.3

Frank kiborul, okolja az életet, a külsejét, Istent, de végül pont tőle kap útmutatást egy látomás kíséretében (ami vagy valós, vagy nem, de a történet szempontjából nem számít). Végül megszületik The Crimson Bolt, az igazságosztó, aki védelmezi a jót és bünteti a rosszat – olykor azért a jó is megsérül itt-ott. Amire azonban Frank nem számított, az az, hogy akad majd aki szívesen lenne a csatlósa. A bájos és kissé szertelen képregénybolti eladólányból, Libbyből (Ellen Page) így lesz Boltie. Ketten együtt pedig felkészülnek a nagy akcióra: Sarah megmentésére.

A Superhez nem készült szinkron, úgyhogy most volt szerencsém hallani Rainn Wilson hangját, és meg kell hagyni igazán férfias orgánuma van – sokkal jobb, mint az Office szinkron. Remek választás volt őt megtenni főszereplőnek, mert nemcsak tehetséges, hanem egyszerre van otthon mind a vígjátékokban, mind a drámai alkotásokban, a film pedig valahol a kettő között helyezkedik el.

super.2010.2

A film igen szép ívvel rendelkezik, az elején örülünk Frank boldogságának, de mi is érezzük, hogy annak nemsokára vége lesz, aztán elérkeznénk a mélypontra (ahol garantáltan sokan kapcsolnák le a filmet), de ekkor meg az alkotók olyan poénhullámot indítanak el, amit bizony muszáj megnézni, a vége pedig parádés és szívbemarkoló egyszerre, telve igazsággal és olyan észérvekkel, amikkel mind egyetértünk.

Az egyetlen, ami igazán zavart benne, az Ellen Page karaktere, Libby. A lány az elején még tényleg vicces és szerethető volt, de aztán átment undorítóba és hisztisbe, és én azt kívántam bár megölné őt Michael Rooker vagy Sean Gunn.

super.2010.1

Aki szerette a Ha/ver első és második részét, annak bizony kötelező a Super is, ám az utóbbi sokkal mélyebben megy bele az emberi természetbe és lelkivilágba, közben pedig olyan húrokat pendít meg a szívünkben, amiknek létezéséről még csak fogalmunk sem volt. Talán a Defendor – A véderőhöz tudnám leginkább hasonlítani, ami viszont humorban volt hiányosabb, mondanivalóval azonban többel szolgált.

Szerző

Avatar
Alapító és főszerkesztő

Mindig online kütyüfüggő, “csak még egy epizód” suttogó, űrhajó gyűjtögető kocka, digitális bennszülött. Igazi fangirl és PR munkatárs a Serenityn.

Ha tetszett a cikkünk, itt azonnal megoszthatod másokkal:

Hozzászólások

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .